Ezzel India - az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína után - a negyedik ország, amely leszállóegységgel landolt az égitest felszínén. A kétméteres, hatkerekű leszállóegység a tervek szerint két hétig lesz működőképes, és egy holdjáró segítségével egy sor kísérletet végez el, adatokat szolgáltatva a holdi talaj és kőzetek tulajdonságairól, kémiai és elemi összetételéről.
Narendra Modi indiai miniszterelnök a Dél-afrikai Köztársaságból követte figyelemmel az eseményt, ahol a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) johannesburgi csúcstalálkozóján vesz részt.
"Ez történelmi nap az indiai űrkutatási szektor számára" - írta Modi a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.
A Csandraján-3 misszió július 14-én indult útnak a dél-indiai Szriharikotából.
A sikeres Holdra szállásért országszerte imádkoztak az indiaiak. A déli pólus közelében a nehéz terep veszélyeztette a művelet sikerét. A térségben található jég kiemelten fontos a további missziók üzemanyag-, oxigén- és ivóvíz-ellátása szempontjából.
A mostani siker különösen jelentős annak fényében, hogy India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-missziója kudarcba fulladt 2019-ben, miután a leszállóegység és a holdjáró landolás közben - vélhetőleg szoftverhiba miatt - megsemmisült. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.
Az elmúlt években több ország és magánvállalat próbálkozott a Holdra szállással, egyelőre eredménytelenül. Idén áprilisban egy japán vállalat, 2019-ben pedig egy izraeli nonprofit cég kísérlete fulladt kudarcba. A héten a Luna-25 orosz űrjármű landolása fulladt kudarcba.
Az újdelhi kormány azt tervezi, hogy jövőre asztronautát küld a Nemzetközi Űrállomásra, 2024 végén pedig egy India területéről induló indiai rakétán indiai űrhajóst juttat a világűrbe. India idén áprilisig bezárólag 424 műholdat indított 34 ország, köztük Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Hollandia, Belgium és Németország számára. Az Indiai Űrkutatási Szervezet az elmúlt öt évben mintegy 1,1 milliárd rúpiát keresett a műholdfelbocsátásokkal.
Helyi illetékesek szerint a jelenlegi növekedési pálya alapján az indiai űrszektor ezermilliárd dolláros üzletté nőheti ki magát a következő években. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
