Csőszi Attila (Tisza Párt) úgy fogalmazott, április 12. után minden megváltozott, így május 26-án az Országgyűlés döntött a vizsgálóbizottság létrehozásáról, a testület pedig szerdán megtartja első ülését. A bizottság munkájáról szólva elmondta: megmutatják, hogyan kezdődött az MNB-ügy, kik a politikai felelősök, hogyan vesztette el majdnem közpénz jellegét a közpénz, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, mibe fektettek és hol úszott el a közvagyon.
Fotó: Depositphotos.com
Mi lesz a bizottság feladata?
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vizsgálóbizottság nem fogja átvenni az igazságszolgáltatás szerepét. Feladata lesz azonban megvizsgálni az MNB korábbi működését, az MNB alapítványok vagyonkezelését, az Optima csoport befektetési struktúráit, az ingatlanberuházásokat és székházfelújításokat.
Feltárják, mi vezetett a kontrollrendszerek teljes gyengüléséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, valamint azt is, hogy mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli felelősség.
Végül a bizottság javaslatot tesz a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdekközpontúvá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre – közölte.
Ez a munkaterv
Csőszi Attila ismertette a bizottság tiszás tagjai által kidolgozott munkatervet is, amely szerint a munkát négy blokkra tervezik bontani.
Először megvizsgálják, ki volt az alapítványi vagyonkihelyezés ötletgazdája, mikor és milyen céllal alakították ki az MNB alapítványi és vagyonkezelési struktúráját, és milyen szabályozás tette ezt lehetővé, ugyanakkor vizsgálni fogják a vonatkozó jogszabályok előkészítőinek, benyújtóinak és elfogadóinak szerepét és felelősségét is.
A második blokkban a bizottság feltérképezi, mi történt a kihelyezett vagyonnal, hogyan történtek a döntések, milyen szálakon ágazott szét ez a vagyon, vizsgálják a kicsatornázott pénzek útját, ideértve a személyes célú és luxusköltéseket is.
A következő blokkban hallgatják meg a döntésekben közvetlenül érintett vezetőket és szereplőket.
Végül a vizsgálóbizottság elkészíti jelentését, amelyben összegzi a tevékenységét és megállapításokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási, felügyeleti, intézményi változtatás szükséges ahhoz, hogy a jegybanki pénz soha ne veszítse el a közpénz jellegét, a kezelése átlátható, ellenőrizhető és közérdekközpontú legyen – szólt a munkatervről.
A meghallgatni tervezettek létszámával kapcsolatban a testület elnöke annyit közölt: alapos munkára készülnek, minden aspektust vizsgálni szeretnének, ám hogy ez mekkora kört érint, az a beérkező dokumentumokból fog pontosan kiderülni.
A létesítményt azóta már bezárták.
