Békeidőben minden évben a 40. héten indul az influenzafigyelő szolgálat, ám idén, ebben a minden szempontból speciális időszakban négy hét késéssel indult el a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján.
Múltkor arról írtunk, hogy bár nem tesztelik az influenzaoltás előtt koronavírusra az embereket, kutatások szerint nem jár magasabb halálozási valószínűséggel, és nincs bizonyíték arra, hogy az influenza elleni oltást rosszabb prognózisokkal társítsák a COVID-19 betegeknél.
Nos, ebben a COVID-terhes időkben indult el az idei influenza figyelőszolgálat, amely szerint az új világjárvány nagy kihívást jelent a világ számos országában, hiszen egyrészt nem egyszerű a légúti tünetekkel járó új koronavírus okozta megbetegedések és az influenzaszerű tüneteket mutató fertőzések elkülönítése. Másrészt az egészségügyi alapellátás változásai, ami a koronavírus-járvány miatt következtek be, jelentősen megnehezítik a korábbi években megszokott adatgyűjtést.
Hazánkban hagyományosan a háziorvosok és házi gyermekorvosok vesznek részt az influenza figyelőszolgálatban. A 2020/2021. évi influenza szezonban 1 309 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxishoz tartozók megbetegedési adatai alapján történik az influenzaszerű megbetegedések előfordulásának monitorozása.
A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint 2020. október 26-november 6. között az országban 8 100 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.
Ez a tavalyi adatokkal összevetve a betegek számának négyszeres növekedését mutatja, hiszen 2019-ben a 44. héten csupán 2100 fő fordult orvoshoz influenzagyanúval. Tavaly és idén is egyetlen egy esetben igazoltak influenzavírust ebben az időszakban, tavaly A-típust, idén B-típust. A helyzet mégis más, hiszen míg tavaly 2100 főből, addig idén 8100 főből volt kimutatható az influenza, ami egyértelműen pozitív hír. Ábránkon jól láthatóak az előző évi orvoshoz forduló betegek számai, s az idei első, kiugróan magas páciensszám.
Idén a 44. héten az orvoshoz fordult betegek kormegoszlása az alábbiak szerint alakult:
- a betegek 11,2 százaléka 0-14 éves gyermek
- 39,4 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt
- 36,9 százalékuk a 35-59 évesek
- 12,5 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.
Az, hogy a 44. héten egy minta bizonyult influenza B vírus pozitívnak a Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumban, abszolút illeszkedik a WHO influenzajelentésébe. A jelentés egyértelműsíti az influenzajárvány eddigi elmaradását, hozzátéve azt, hogy sok országban január-februárban szokott tetőzni.
Európában a 45. héten (mert itt van már új heti adat), nem jelentettek laboratóriumban igazolt eseteket. A Fluenewseurope szerint az új 2019-es koronavírus-járvány érezhető hatással van a régió országainak és területeinek egészségügyi mutatóira és kijelenthető, hogy negatívan befolyásolja az influenza epidemiológiai és virológiai adatainak jelentését a 2019–2020-as szezonban.
Tegyük gyorsan hozzá, mem szokatlan, hogy az év ezen időszakában alacsony az influenza aktivitása, és a COVID-19 járvány alakulásával együtt is körültekintően kell értelmezni az adatokat.
Európa országai közül egyébként 28-ból jelentettek influenza-jelenlétet az elmúlt héten, 25 nagyobb aktivitást, 3 pedig alacsony intenzitást (Azerbajdzsán, Szerbia és Szlovákia).
Az év végén indul a NIO értékesítése. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
