|
| Illusztráció. EPA/ABEDIN TAHERKENAREH |
Iránban és Irán körül felforrósodott a politikai hőmérséklet. Friss amerikai hírszerzési jelentések szerint Teherán csapatmozgásai és fegyvereinek pozicionálása egy esetleges támadásra utalnak a térségben tartózkodó amerikai erők és érdekeltségek ellen. Azt pedig szintén az amerikai hírszerzés állítja, hogy Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tárol titokban Irak területén.
Brutális gazdasági mélyrepülés
Irán esetleges provokációiról szóló hírek egybeesnek az iráni gazdaságban és belpolitikában uralkodó, páratlanul feszült helyzettel. El lehet képzelni a pánik szintjét, amikor maga az iráni első alelnök vallja be egy tanácskozáson, hogy az amerikai gazdasági szankciók térdre kényszerítették az iráni gazdaságot és annak állapota az 1979-es forradalom óta nem volt ilyen pocsék.
Az iráni gazdaságot az olajexport élteti, ez adja a GDP negyedét és a költségvetési bevételek mintegy háromnegyedét. A tavaly májusban bevezetett amerikai szankciók miatt azonban az olajexport napi 2,45 ezer hordóról 0,26 ezer hordóra zuhant, ezzel mély recesszióba rántva a gazdaságot. A Világbank idén az iráni gazdaság 8,7 százalékos zsugorodásával számol. Míg egy dollár 32 ezer riált ért 2015-ben, most 126 ezret adnak érte a feketepiacon.
Belobbant az egész társadalom
Amikor pedig a kormány november 15-én bejelentette a benzin árának drasztikus emelését, véres zavargások törtek ki az országban. A hatóságok elképesztő brutalitásának eredményeképpen a legfrissebb jelentések szerint legalább 208 civil vesztette életét. Az utóbbi hetek zavargásai alapvetően különböznek a 2009-es mozgalmaktól, amikor a tüntetők a reformisták (Muszavi, Karrubi) mellett álltak ki. Akkor még a zavargásoknak voltak vezetőik és politikai céljaik.
A mostani eseményeknek nincsen vezetője és nincsenek meghatározott céljai. Nem számít a társadalmi osztály, a felekezet, mindenki utcára vonult. Az sem számított, hogy perzsa vagy-e, avagy arab kisebbségi.A szlogenek viszont jóval radikálisabbak, mint 10 éve. A tüntetők ugyanis már egyenesen Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hámenei-nek a kirúgását követelik.
Bizony, ezek a kiáltások visszahozzák 1978 emlékét, amikor a tüntetők tízezrei a sah halálának szlogenjével vonultak fel – és a brutális belügyi erők akkor is a civilek közé lőttek. És bizony, a belügyi erők brutális parancsnokai már tudják: ha megdől a mullahok jelenlegi rendszere, akkor ugyanúgy az életükkel fizethetnek, mint 1979-ben az akkori parancsnokok, akiket a köznép felkoncolt, amikor megdőlt a sah rezsimje.
Hadgyakorlat tereli el a figyelmet?
A recessziótól eltekintve az iráni közemberek dühét az elharapózó korrupció és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek váltották ki. A keményvonalas politikai vezetők ráadásul olajat öntöttek a tűzre az utóbbi hónapokban azzal, hogy kiteregették a reformisták- és mérsékeltek szennyesét. A keményvonalasok csak későn kaptak észbe, hogy ez végül nem az ő politikai győzelmüket eredményezte, hanem a köznép a teljes politikai elit ellen fordult.
Az iráni elit tehát most kétségbeesetten keres kiutat a feszültség levezetésére. Teherán ennek jegyében egy hete büszkén jelentette be, hogy december folyamán az iráni-, az orosz- és a kínai haditengerészet közös hadgyakorlatot tart az Indiai-óceánon. Az iráni hadsereg ezt „a világnak szóló üzenetnek” szánja.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
