Menekülttábor Libanon és Szíria határán, élelmiszerjeggyel ételre váró gyerekek (Fotó: Wikimedia Commons)

Hétfő este az EU 28 minisztere egy tíz pontos tervet fogadott el, amely a Földközi-tengeren szerencsétlenül járó menekültek helyzetének javítására, a menekültprobléma megoldására irányul. A listáról a csütörtökre összehívott rendkívüli EU-csúcson tárgyalnak majd – derül ki a nemzetközi sajtóból.

Orbán Viktor miniszterelnök megkapta az értesítést az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, és természetesen ott lesz a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón - közölte a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfő délután jelentette be, hogy rendkívüli ülésre hívta össze az EU állam- és kormányfőit a Földközi-tengeren kialakult helyzet megvitatására.

Az előzmény, hogy vasárnap feltehetően mintegy hétszáz, Afrikából Európába igyekvő menekült veszett a tengerbe, mikor hajójuk felborult, hétfőn pedig újabb hajók kerültek veszélybe menekültekkel a fedélzetükön. Sokan az EU-t is hibáztatják a kialakult helyzetért, amiért tavaly a menekülők számának drasztikus növekedése ellenére sem tett semmit a helyzet javításáért, sőt csökkentették a tengeri mentőakciók kiterjedését és finanszírozását. Ezzel valószínűleg százak, vagy inkább ezrek halálos ítéletét írta alá, amint erről hétfőn részletesen beszámoltunk.

A szóban forgó tíz pont a német Tagesschau.de és a Focus.de beszámolói alapján a következő:

1. Megduplázzák a tengeri mentés költségvetését

A Triton és Poseidon névre hallgató határőrizeti és mentőprogramok költségvetése kétszeresére nő. (Ám ezzel még nem éri el a tavaly novembertől megszűnt Mare Nostrumét, amely a jelenleginek közel háromszorosa volt.)

2. A csempészhajók megsemmisítése

Ez a módszer a szomáliai kalózok ellen az illetékesek szerint már jól bevált. A csempészek kezében levő, csempészetre alkalmas, általában amúgy is kiszuperált és életveszélyes hajókat idejekorán lefoglalnák és megsemmisítenék.

3. Az EU-hatóságok működjenek együtt

A rendőri munkát végző Europol, a határőrizettel foglalkozó Frontex, a menekültügyi kérdésekkel, kérelmekkel foglalkozó Easo és az Eurojust jogi hatóság a jövőben együttműködik, hogy az embercsempész-bandákat és azok finanszírozási forrásait hatékonyan fel tudja deríteni.

4. A menekültkérelmek feldolgozása

Az említett Easo Olaszországba és Görögországba küld munkatársakat, hogy helyben és gyorsabban bírálják el a menekültkérelmeket.

5. Ujjlenyomatok

Az EU-tagállamok minden menedékkérő ujjlenyomatait rögzítenék a javaslat szerint.

6. Vészforgatókönyvek kidolgozása

Az EU terveket dolgozna ki olyan rendkívüli esetekre, amikor például egyszerre túl sok menekült érkezik. Ekkor ezeket valamilyen rendszer szerint arányosan elosztanák a tagállamok között. Ha ez megvalósul, előfordulhat, hogy Magyarországnak is menekülteket utalnak majd ki, bár a részleteket még nem ismerjük.

7. Kísérleti program

Úgynevezett pilot project-et, kísérleti, úttörő jellegű programot állítanának fel, kezdetben 5000 menekült részvételével, a menekültek elhelyezésének tanulmányozására, javítására.

8. Gyors kiutasítás

A program során a Frontex segítségével megoldanák az elutasított menedékkérőknek a hazájukba való gyors visszatoloncolását.

9. Együttműködés Líbia szomszédaival

Mivel a legtöbb menekült Líbián keresztül érkezik – ahol viszont lényegében polgárháború van –, az EU erősíteni szeretné az együttműködést az észak-afrikai ország szomszédaival, köztük Nigerrel.

10. Menekültügyi biztosok

Menekültügyi megbízottakat küldenének a fontosabb országokba, hogy azok a menekültáramlásról információkat gyűjtsenek.

*

Így szűrnék ki a gazdasági menekülteket

Az egyik legvitatottabb elképzelés az európai menekültügyben, amit középtávú megoldásként írtunk le hétfőn, az Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten felállítandó fogadóállomásokról szól. Eszerint már a kiinduló- vagy tranzitországokban, mint Líbia, Marokkó, esetleg Szíria, állítanának fel olyan fogadóállomásokat, ahol el lehetne bírálni a menekültkérelmeket.

Így akit befogadnak, biztonságos körülmények között utazhatna Európába, akit pedig nem, azt már onnét visszafordíthatnák, esetleg humanitárius ellátásban részesíthetnék. Ezzel elvileg ki lehetne szűrni az úgynevezett gazdasági menekülteket, akik „csak” egy jobb élet reményében jönnek, és csak azokat engednék be az EU-ba, akiket hazájukban komoly veszély fenyeget.

Milliók vannak úton?

A terv kritikusai szerint ehhez az kellene, hogy a szóban forgó országokban jogállami állapotok uralkodjanak, ehelyett Líbiában és Szíriában polgárháború dúl és mindennaposak a menekültekkel szembeni attrocitások, visszaélések. Állítólag már most is egymillió menekült vár a hajóra szállásra Líbiában, sőt a Pro Asyl menekültügyi szervezet szerint világszerte több millióan lehetnek úton az EU felé. Így minimum százezrekkel kellene számolni a menekültközpontok felállításánál.

Menekülttáborok már vannak

Ráadásul lehet, hogy ezzel sem állítanák meg a tengeri tragédiák áradatát, mert a menekültek, akiket kérelmük elutasítása fenyeget, így is hajóra szállnának. A Pro Asyl szerint menekülttáborok most is vannak bőven, egy ilyen programmal csak áttennék őket az egyik országból a másikba.

A szervezet inkább a családegyesítések megkönnyítését és az úgynevezett resettlement-programok bővítését szorgalmazza. Ennek során a menekülteket harmadik befogadó országokban helyezik el, mint az USA, Németország vagy a skandináv országok.