A járvány lecsengésével egyre tisztább képet kapunk, hogy a védekezéssel kapcsolatos közvetlen ráfordítások mekkora összeget emésztettek fel. A 2020. évi központi költségvetésről szóló törvény módosító indítványából kiderült, hogy a bérjellegű költségek viszonylag kis részét tették ki a kiadásoknak. Az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban eldöntött béremelése 81,9 milliárd forintot emészt fel, míg az egyszeri bérkiegészítés - mely a dolgozóknak adandó 500 ezer forintos juttatást jelenti - 70,6 milliárd forintba kerül.

Az eszközbeszerzések, és egyéb tételek ugyanakkor 608,5 milliárd forintot tesznek ki. Ezek ugyanakkor az eldöntött kiadások, amelyek egy része jelenleg még nem realizálódott. A tervezetből kiderül, hogy a megvalósult kiadások 431,2 milliárdra rúgnak. A legnagyobb tételt a Külgazdasági és Külügyminisztérium jegyzi, az ő járványügyi büdzséjük 470 milliárd forint, amelyből 363 milliárdot már el is költöttek. A törvénytervezet nem részletezi, de feltételezhető, hogy ez az elsősorban Kínából érkező orvosi eszközökre (lélegeztetőgép) és segédeszközökre (maszkok, védőruhák, kesztyűk) ment el.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 7,6 milliárdot kapott, amit már fel is használt. Hasonló a helyzet a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal, amelynek 900 millió büdzséje volt, amit fel is használt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rendelkezik még komolyabb forrásokkal, hiszen 129,9 milliárd felett diszponálhat, amelyből 59,5 milliárdot költött el.

Ami a Járvány Elleni Védekezési Alapot illet, annak forrásainak jelentős része költségvetési átcsoportosításból származik, ez 426 milliárdot tesz ki. Emellett a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó (36 milliárd), a pénzintézeti szektor hozzájárulása (55 milliárd) és a gépjárműadó önkormányzatoktól átirányított része (34 milliárd) adja ki a forrásokat.

Ennyi ment gazdaságvédelemre és annak újraindítására

Ami a járvány kapcsán született gazdaságvédelmi lépések forrásait illeti, az a központi intézmények és programok megtakarításaiból (922 milliárd) és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételeiből (423 milliárd) álltak össze. Az elköltött összegek nagyobb része (466,5 milliárd forint) egyébként a gazdaság újraindítása sorra került, míg gazdaságvédelmi címszóval 80,7 milliárdot költött el május 25-ig az állam.

Érdekes megnézni azt is, hogy mire mennyit fordítottak, amelyek közül nem a munkahely-megtartás vagy a -teremtés kapta a legtöbb forrást, hanem a kiemelt ágazati programok (összesen 259 milliárd). Munkahely-megtartásra 26 milliárd ment, míg munkahely-teremtésre 154 milliárd. Értelemszerűen előbbi elsősorban a gazdaságvédelem, míg utóbbi jórészt a gazdaság újraindítása érdekében történt.

A kiemelt ágazati programoknál is elsősorban az újraindítás volt a fókuszban, hiszen a közel 260 milliárd forintból 234 milliárd ezt szolgálta. A fentiek mellett a kormány 95 milliárdot szánt vállalkozások finanszírozására, család- és nyugdíjasvédelmi programra pedig 12,9 milliárdot fordítottak.