|
| Varga Mihály |
A nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán úgy vélte, a gazdaság jobb teljesítménye 2014-ben reálissá teszi, hogy egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra egy kicsivel többet lehessen fordítani.
"Abból indultunk ki a tervezési munkánál, hogy nem lehet olyan ágazat, amelyik rosszabbul jár, mint 2013-ban" - fogalmazott Varga Mihály. Hozzátette: biztonságos működést szeretne 2014-ben. A jövő évi költségvetést illetően véleménye szerint nincsen túlzott optimizmus, realizmus van, a gazdaság az idei 1 százalék után jövőre 2 százalékkal növekedhet. Többletbevételekre számítanak az áfából és jövedéki adóból, a pénztárgépcserék fehérítik a gazdaságot.
Magyarország legnagyobb exportpartnerének számító európai országok is enyhe gazdasági növekedést produkálnak, az exportpiacok bővülése így a hazai gazdaságnak is lendületet ad - vélekedett. A keresetek az idén is emelkednek reálértéken, az év második felében 4-5 százalékos növekedésre lehet számítani, ami a kiskereskedelem növekedését hozza magával. Az el nem vont adótételek, az egykulcsos adórendszer, és a gyermekek után járó adókedvezmények szerinte a fogyasztás élénkülését eredményezik.
Varga Mihály egyetértett azzal, hogy feszes lesz a 2014-es költségvetés, amelyben 2,9 százalékos hiánnyal, 2 százalékos GDP-növekedéssel, és 2,4 százalékos inflációval számolnak. Szavai szerint a költségvetés "ki van centizve", de a biztonságos elemet a tartalékok szintjének magasan tartása jelenti. Közlése szerint a 100 milliárd forint általános tartalék mellett ugyanekkora összeget tesz ki az országvédelmi alap nagysága, ez a két tétel az előre nem látható kiadásokat fedezheti.
A hús áfájának csökkentésével szavai szerint a tárca is egyetért, és a költségvetésben is számoltak vele. Az utolsó simításokat végzik az adórendszer módosításain, az erről szóló, európai uniós szabályoknak is megfelelő törvénymódosítást szeptember 30-ig nyújtják be a parlamentnek.
"Könyörgöm, ki volt az a bank, aki 42 hitelt adott egy ügyfélnek"
Arra a felvetésre, hogy a bankszövetség szerint a tranzakciós illeték miatt egyebek mellett kevesebb lett a banki átutalás, csökkent a hitelellátottság, azt válaszolta: van ok az optimizmusra a sikeresen végrehajtott 400 millió eurós kötvénykibocsátást követően, amivel a magyar kkv-k többlethitelhez juthatnak. A Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) a világon elsőként bocsátott ki kötvényt a Világbank csoporthoz tartozó Multilateral Investment Guarantee Agency (MIGA) állami kezességvállalást biztosító garanciája mellett. "Hitelezésben próbáljuk a kereskedelmi bankok által okozott űrt betölteni" - mondta. A tranzakciós illetékről szólva azt mondta, hogy vannak bankok, amelyek kedvezményes számlacsomagjaikban nem hárítják át azt a fogyasztókra, és a fogyasztók felelősségének nevezte a bankváltás megfontolását.
A devizahitelezésről azt mondta: 2004-2008 között a bankok több mint 700 ezer devizaalapú jelzálogkölcsön-szerződést kötöttek. Példaként az egyik bankvezető nyilatkozatát említette, aki elmondta, hogy van ügyfél akinek 42 devizaalapú lakáscélú jelzáloghitele van. "Könyörgöm, ki volt az a bank, aki 42 hitelt adott egy ügyfélnek" - tette fel a kérdést a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy biztosan nem a kormány tehet erről. A kormány november elsejéig vár, közben a szakmai egyeztetés folyik. Varga Mihály szerint a bankok eddig már 120 ezer ügyfél terhein enyhítettek saját ügyfélsegítő programjaikkal. Ez is egy megoldást jelenthet - mondta.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
