Jönnek a Putyin-bébik, már izzítják a rakétákat

A belföldi témákra koncentrált Vlagyimir Putyin az orosz törvényhozás két háza előtt elmondott, mintegy másfél órás évértékelő beszédében. Az orosz elnök a 90 perc nagy részében azt vázolta fel, milyen intézkedésekkel kívánják növelni az életszínvonalat és az életminőséget. A külpolitikai kérdéseket csak a beszéd vége felé érintette.

Több gyereket szeretne

Putyin egyrészt – Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan – átfogó családtámogatási programot jelentett be annak érdekében, hogy megállítsák a születésszám csökkenését, és 2024-re, azaz öt éven belül már ismét növekedjen a lakosságszám.

Ennek részeként több pénzt szánnak családi kedvezményekre, a sokgyermekes családok ingatlanadóját csökkentik, a három vagy annál többgyermekes családok lakáshiteleinek visszafizetését pedig egyszeri juttatással és kamattámogatással segítik. A program mintegy 600 ezer család megélhetését könnyíti meg a tervek szerint.

Putyin „parancsba adta” azt is, hogy 2021-re szüntessék meg a bölcsődei- és óvodai férőhelyek hiányát.

Csökkentené a szegénységet

Az orosz elnök a szegénységet csökkentő intézkedéseket is kezdeményezett. Oroszországban 19 millió ember él szegénységben – bár már voltak ennél többen is, ez a szám akkor is sok, mondta Putyin.

A kormány a következő években kilenc millió rászoruló emberen akar segíteni a regionális szervekkel együttműködve. Képzési programokat indítanak, „szociális szerződéseket” kötnek az érintettekkel és segítik a munkába állásukat.

Az elnök az időseket sem hagyta ki a csomagból: az alacsony nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok plusz támogatást kapnak, hogy fedezni tudják a megélhetési költségek növekedését.

Több pénz az elzárt régióknak

Az egészségügyet elsősorban az elzárt, vidéki területeken fejlesztenék: 2020 végéig 1600 modern egészségügyi központot építenek majd. Emellett jelentős befektetéseket valósítanak meg például a rákdiagnosztizálás és -kezelés területén.

Az oktatásban szintén az elmaradottabb vidéki régióknak juttatnak több pénzt,  és anyagilag is ösztönözni fogják a  tanárokat, hogy ott vállaljanak munkát.

Ami a gazdasági célkitűzéseket illeti, Moszkva négy eszközzel segítené a növekedést. Egyrészt növelnék a produktivitást, másrészt a jogi környezet javításával ösztönöznék az Oroszországban működő cégeket befektetésekre, harmadrészt fejlesztenék a vidéki infrastruktúrát, negyedrészt növelnék a minőségi munkaerő nagyságát.

Rakéták Európára?

Putyin csak a belföldi témák után tért ki a külpolitikai kihívásokra. Ha az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába, akkor Oroszország nemcsak az ezeket befogadó országokat, hanem az Egyesült Államokat is célba fogja venni – jelentette ki. Szerinte Moszkva nem szándékozik elsőként ilyen eszközöket telepíteni Európába.

Az elnök ismételten azzal vádolta Washingtont, hogy megsértette a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezményt. Szerinte Oroszország senkit sem fenyeget, válaszlépései védelmi jellegűek, az Egyesült Államokkal pedig egyenjogú és baráti viszonyra törekszik.

Berágtak Putyinra

Az életszínvonal-javító intézkedések alighanem összefüggésben állnak azzal, hogy az orosz elnök támogatottsága az elmúlt egy évben érezhetően csökkent. Elfogadottsági indexe 64 százalékon áll – ez a legalacsonyabb érték a Krím-félsziget 2014-es annektálása óta –, és egy tavaly októberi felmérés szerint már csak a választók negyven százaléka szavazna rá.

Elemzők szerint a népszerűségvesztés hátterében a gazdasági nehézségek és az ezzel összefüggő népszerűtlen reformok állnak – tavaly ősszel például nagy nemtetszést váltott ki a nyugdíjkorhatár emelése.