A délkelet-ázsiai országok sanyargatásával vádolta Pekinget ismét Kamala Harris amerikai elnök hanoi látogatásán szerdán, miután előző napon Szingapúrban is hasonló bírálatokat fogalmazott meg.
Hanoiban Harris arról beszélt Nguyen Xuan Phuc elnökkel folytatott tárgyalásain, hogy meg kell találni a módját annak, miként lehetne nagyobb nyomást kifejteni Pekingre, hogy tartsa magát az ENSZ tengerjogi egyezményéhez, és választ adni Peking "sanyargató és egyre mértéktelenebb" tengeri követeléseire.
A pekingi média közben szerdán azzal vádolt Harrist, hogy éket akar verni Kína és a délkelet-ázsiai országok közé az olyasfajta nyilatkozatokkal, amelyeket Szingapúrban tett, azzal vádolva Pekinget, hogy kényszerítő és megfélemlítő politikával akar érvényt szerezni a jogellenes területi követeléseinek a Dél-kínai-tengeren. A China Daily állami lap szerkesztőségi cikkében arról írt, hogy míg Kamala Harris Kínára mutogat és alaptalanul ilyesmivel vádolja, nem veszi észre, hogy ő maga képmutatóan kényszeríti és megfélemlíti a térségbeli országokat, hogy csatlakozzanak a Kína feltartóztatását célzó washingtoni elképzelésekhez.
Peking magának követeli az általa kijelölt tengeri vonalon belül fekvő területeket, amelyekre igényt tart Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam is. Kína mesterséges szigeteket létesített a tengerből kiemelkedő sziklazátonyokon és homokpadokon, előretolt helyőrségeket telepített oda. A térség halban gazdag, a tengerfenék alatt pedig gázmezők terülnek el. Az amerikai haditengerészet az erejét fitogtatva gyakran tart ott a hajózás szabadságát nyomatékosító manővereket, hajói megközelítik a vitatott hovatartozású szigeteket. A hágai Állandó Választottbíróság öt évvel ezelőtti ítéletében úgy foglat állást, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez. Peking azonba elutasította a bíróság döntést, mondván, a testület nem illetékes az ügyben
A kínai befolyás ellensúlyozása évek óta az amerikai nemzetbiztonsági politika homlokterében áll, és Joe Biden elnök kormányzata a legnagyobb geopolitikai kihívásnak tekinti ezt.
Kamala Harris háromórás késéssel érkezett Hanoiba, amit Washington hanoi nagykövetsége egy "rendellenes egészségügyi incidens" észlelésével magyarázott. Rendszerint ezt a kifejezést használják az úgynevezett Havanna-szindrómára, az amerikai diplomáciai testületek tagjainál többször diagnosztizált betegségre, amely okára egyelőre nem sikerült ugyan fényt deríteni, de felmerült a gyanú, hogy erős impulzusú elektromágneses hullám okozza.
Míg csúszott Harris hanoi programja, Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök fogadta Kína vietnami nagykövetét. Az előre be nem jelentett találkozón Chinh azt mondta, hogy Vietnam a külpolitikájában senkinek sem fogja a pártját.
Míg az amerikai alelnök Hanoiban bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb egymillió adag, koronavírus elleni vakcinát adományoz az indokínai országnak, a kínai nagykövet kétmillió dózis oltóanyagot ígért.
A kínai és vietnami kommunista párt szoros kapcsolatokat ápol egymással, de a két ország régóta vitában áll a dél-kínai-tengeri - Vietnamban Keleti-tengernek nevezett - területek hovatartozása miatt. A feszültség köztük oda vezetett, hogy Vietnam a kínai területi követelések egyik leghangosabb ellenzője lett, és katonai eszközöket, köztük járőrhajókat kapott az Egyesült Államoktól. Az 1975-ben véget ért vietnami háború óta eltelt négy évtizedben Washington és Hanoi kapcsolatai szorosak lettek, de az Egyesült Államok korlátokat szab a viszonynak, amíg Vietnam nem produkál előrehaladást az emberi jogok érvényesítésében. Elemzők szerint Vietnam stratégiai partnerségi szintig fejlesztené a diplomáciai viszonyt, de aggódik amiatt, hogy ezzel magára haragíthatja Pekinget.
Még nem tudják, pontosan mi történt. Néhány órával az indiai robbanás után. 
