Tegnap volt 76 éve, hogy Japán feltétel nélkül megadta magát a második világháború lezárásaként. Ennek kapcsán legalább 3 miniszter kereste fel vasárnap a világháború japán halottainak emléket állító tokiói Jaszukuni-szentélyt. Dél-Korea azonnal tiltakozott a látogatások ellen.
A miniszterek annak ellenére mentek el a császári palotától nem messze lévő sintó szentélybe, hogy biztos lehettek abban, lépésükkel magukra haragítják Kínát és Dél-Koreát, amelyeket Japán brutális agresszióval szállt meg a világháborúban. A Jaszukuni-szentély a háború 3,1 millió japán áldozata mellett 1978 óta 14 elítélt háborús főbűnös emlékét is őrzi.
Szuga első éve
De ezen incidens kapcsán talán érdemes értékelni, Szuga Josihide egy éves miniszterelnöki teljesítményét. Szuga számára komoly kihívásnak bizonyult a gazdaság stabilizálása a COVID-19 járvány terhe alatt. A beoltási kampányt egy olyan országban kellett megszerveznie és népszerűsítenie, ahol hagyományosan nagyon alacsony erre a hajlandóság.
Szintén rá hárul a feladat, hogy a félig-meddig állampártnak tekinthető Liberális Demokrata Pártot (LDP) győzelemre vezesse a 2021. október 22-én (vagy az előtt) esedékes általános választáson.
A nemzetközi színtéren egyre feszültebb térségbeli geopolitikai dinamikával találta szembe magát. Az USA-Kína versengés egyre élesebb, Tajvan kérdése napról-napra válik egyre feszültebbé, miközben Észak-Korea továbbra sem hajlandó lemondani nukleáris fegyvereiről.
Mit tett le az asztalra?
Szuga sikerrel lobbizott hazája szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni víziója (FOIP) mellett. Aktívan vett részt Ausztrália, India és az Egyesült államok mellett a Quad nevű négyoldalú biztonságpolitikai együttműködésben. Szuga első külföldi útjai Indonéziába és Vietnámba vezettek, amellyel világosan jelezte: építeni akar a dél-kelet-ázsiai partnerekre és az ASEAN szervezetére.
A Quad második miniszteri találkozóját tavaly október 6-án Tokióban rendezték, amellyel az új japán politikai vezetés világosan jelezte: elődjéhez hasonlóan Szuga is keményen kiáll Kína ellen a változó geopolitikai rendben. Ennek részeként Tokió csatlakozott Új-Delhivel és Canberrával együtt a Kínát elkerülni kívánó szállítási láncok újjáépítési kezdeményezéséhez (Supply Chain Resilience Initiative, SCRI).
Szuga aktívan építette az EU-val is a kapcsolatait és idén májusban az európai vezetőkkel egy virtuális csúcstalálkozóra került sor. Sikeres volt a látogatása áprilisban a Fehér Házban is, ahol Biden első külföldi vezetőként fogadta, és a közös közlemény 1969 óta először említi Tajvant közös állásfoglalás keretében.
A Tajpej körüli egyre forróbb biztonságpolitikai helyzet Tokió számára sem érdektelen. Tajvan esetleges pekingi kézre kerülése esetén Japán tengeri szállítási útvonalai feletti ellenőrzést átvenné a kommunista óriás. A történelmi gyökerek is mélyre nyúlnak, hiszen Tajvan a Japán Birodalom része volt 1895 és 1945 között.
Kína fellege
Valóban, Kína számít továbbra is Szuga első számú külpolitikai prioritásának. Katonai vonalon világos üzeneteket küld: jövő tavaszig 5-600 fővel rakétaegységeket állít föl egy, a Kelet-kínai-tenger határán fekvő szigetcsoportra. Egy másik szigetcsoportra a térségben pedig 2023 tavaszáig elektronikus hadviseléssel foglalkozó egységet állítanak fel.
De Szuga óvatos lavírozásra kényszerül, mivel az LDP párt egyik legbefolyásosabb személyisége, Tosihiro Nikai főtitkárnak több zsíros üzlete is van Pekinggel.
Mindazonáltal Peking bánásmódja Hongkonggal és az ujgurokkal, valamint az örökösen parázsló Japán-Kína egymásnak feszülés a Kelet-kínai-tengeren végül az LDP keményvonalasainak győzelmét hozták.
Ennek kapcsán az ország idei védelmi fehér könyve Kínát és Észak-Koreát nevezi meg biztonsági veszélyforrásnak Japán és a nemzetközi rend számára.
Egyre nagyobb a katonai feszültség Tajvan körül, illetve erősödik a technológiai rivalizáció Kína és az Egyesült Államok közt, mindez pedig veszélyezteti a békét és a stabilitást a Kelet-ázsiai térségben – írják a hivatalos katonai dokumentumban. „Fontos, hogy közeli figyelemmel kísérjük a szituációt egy krízis-érzettel, most jobban, mint bármikor korábban. Különösen, ahogy a technológiai területen való verseny egyre intenzívebbé válik”.
A dokumentum kitér a klímaváltozás által okozott kihívásokra is: a japánok úgy gondolják, a jelenségből fakadóan hevül majd a versenyfutás a nyersanyagokért, illetve tömeges migráció veheti kezdetét bizonyos területek lakhatatlanná válása miatt, amely újfajta kihívásokat szülhet.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
