Az augusztus 28-án egészségügyi okok miatt lemondott Abe Sindzó miniszterelnök népszerűsége idén folyamatosan csökkent a koronavírus-járványra adott esetlen válasz és a gazdaság stabilizálásának sikertelensége miatt.
Abe utódjának most a Dél-kínai-tenger forrongó geopolitikai viszonyai, az egyre aljasabbá váló amerikai elnökválasztási kampány, a japán társadalom növekvő polarizációja és a gazdasági bizonytalanságok közepette kell az ország hajóját navigálnia. Valóban, a jövő októberi japán általános választások rendkívül kiélezettnek ígérkeznek.
A félig-meddig állampártnak tekinthető Liberális Demokrata Párt (LDP) nagyjai zárt ajtók mögött úgy döntöttek a múlt héten, hogy a nagy munkabírású, de karizma nélküli Szuga Joside kormányszóvivőt, Abe eddigi jobbkezét fogják támogatni a szeptember 14-i LDP elnökválasztáson. Az új pártelnök egyben az ország következő kormányfője is lesz 2021 októberéig, amennyiben személyét a parlament is elfogadja.
Szuga eddig országa belső problémáinak megoldására koncentrált és nincsenek kiépített kapcsolatai külföldi vezetőkkel. De nézzük meg, hogy milyen kihívások várják az egyes nagyhatalmak részéről.
Egyesült Államok
A szomszédaival szemben egyre agresszívabban fellépő Kína a várakozások szerint Japánt még szorosabb szövetségbe kényszeríti az USA-val, Indiával és Ausztráliával. A következő japán miniszterelnöknek még pár hónapig bizonyosan kezelnie kell Trump kiszámíthatatlan és kereskedelmi ügyletként kezelt külpolitikáját.
Szintén komoly nyomás hárul rá Washingtonból, hogy hozzájáruljon az amerikai katonai bázisok fenntartási költségeinek egy részéhez. Reagálnia kell a Pentagon azon tervére is, hogy közép hatótávolságú rakétákat telepítenének a szigetországba.
Kína
Az új miniszterelnök várhatóan tovább erősíti a gazdasági kapcsolatokat Pekinggel, miközben ellenáll Kína tolakodó magatartásának a Dél-kínai-tengeren, illetve a vitatott hovatartozású Szenkaku / Diaojü szigetcsoportnál.
A kínai pártsajtó szerint az új japán miniszterelnökről sokat el fog árulni az, miként folytatja hazájának stratégiai autonómiára törekvését és hogyan kezeli az amerikai közép hatótávolságú rakéták vitatott Japánba telepítését. Kína határozottan elutasítja Washington tervét.
Oroszország
Bár a megelőző évtizedben egyetlen japán kormányfői látogatás sem történt Moszkvában, Abe Sindzó miniszterelnök 11 alkalommal látogatta meg Oroszországot 2013 áprilisa és 2019 szeptembere között. Általános a vélemény, hogy Abe utódja befejezi ezt a látványos közeledést, amely nem hozott semmilyen látható eredményt – a vitatott Kuril-szigetek ügyében pedig csak egyértelmű japán csalódást. Ráadásul ez a nyugati szövetségesek rosszallását is kiváltotta, amikor 2014-ben a Krím-félsziget annektálásakor Tokió csupán jelképes erejű szankciókat vezetett be.
Mindezen gesztusok ellenére japán értékelések szerint Moszkva folyamatosan csúszott Peking junior partneri pozíciójába. Ennek csúcspontja volt tavaly júliusban az a közös kínai-orosz légi járőrözés a Japán-tenger fölött, amelynek során az orosz Tu-95-ös bombázó megsértette a japán légteret Takesima szigete fölött.
Putyin személyesen is lejáratta magát, amikor Abe 2016 decemberében meghívta szülővárosába, és az orosz elnök 3 órás késéssel állított be hozzá.
Az Egyesült Államok elnöke szerint akár erőszakkal is készen áll végrehajtani feladatait az Irán felé tartó amerikai flotta. 
