„A 2024-es évben a vállalkozások számára több finanszírozási lehetőség is megnyílt, illetve megújult formában folytatódik. Több új refinanszírozott és támogatott konstrukció is rendelkezésre áll, amelyet adott esetben a kis- és középvállalatok mellett a nagyvállalatok is igénybe vehetnek. Az EXIM, az MFB, illetve a KAVOSZ által nyújtott Széchenyi és Agrár Széchenyi Programok mellett az intézményi garantőrök megoldásai is rendelkezésre állnak, ideértve például a Garantiqa és az AVHGA kezességvállalását is. A fenti kedvezményes finanszírozási lehetőségek mellett a hazai jegybanki alapkamat csökkenésével a piaci kamatozású, forintban nyújtott finanszírozási konstrukciók is vonzóbbá válnak a vállalkozások számára, legyen szó átmeneti likviditást biztosító folyószámlahitelről, faktoringról, vagy hitelcél függvényében forgóeszköz-, illetve beruházási hitelről, valamint akár a lízing konstrukciókról” – idézte fel Kollega-Tarsoly Dániel, az MBH Bank vállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója.
A szakember hozzátette, hogy ezen „palettából” a vállalatok közül mindenki megtalálhatja azt, amely a leginkább támogatni tudja a növekedési terveit, illetve, hogy noha most leginkább az államilag támogatott, valamint refinanszírozott konstrukciókat kereshetik a vállalatok, de a második félévre már a piaci alapon árazott termékek is kelendővé válhatnak.
Kedvezőbb feltételekkel folytatódik a Baross Gábor Hitelprogram
Az idei hitelprogramok közül az egyik legaktuálisabb, az EXIM által 2023 februárjában elindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram Plusz, amelyre 2024. január 15-től lehet benyújtani az igényléseket és amely még kedvezőbb kamattal folytatódik ebben az évben annyi különbséggel, hogy idén a forgóeszköz hitel nem szerepel a programban, és elsősorban az EXIM által meghatározott kiemelt iparágak szereplői, illetve a zöld beruházásokat megvalósító vállalkozások pályázhatnak.
A mostani hosszabbítás előzményeként tavaly a program keretösszege 700 milliárd forint volt, de a nagy érdeklődésre való tekintettel még márciusban arról döntött a kormány, hogy ezt a keretet meg kell emelni 1000 milliárd forintra. Kollega-Tarsoly Dániel elmondta, hogy tavaly döntően kis- és középvállalatok vették igénybe a programot: az arányokat tekintve több mint a fele, 60-70 százalék közötti volt a kkv-k aránya.
Kiemelte továbbá, hogy a tavalyi fordulóban nem volt magas az elutasítási arány, a vállalkozások teljesítménye és a hitelcéljai is indokolták a hitelek kihelyezését. Megjegyezte azt is, hogy maradt olyan, a vállalkozások által benyújtott beruházási hiteligény, amelyet a kereskedelmi bankok nem tudtak kiszolgálni, így örvendetes, hogy januártól további 200 milliárd forint áll az ügyfelek rendelkezésére a programban.
A szakember a hitelprogram folytatása kapcsán elmondta, hogy „mivel a minimum hitelösszeg 300 millió forint, ezért ebben a körben is várhatóan a kis- és középvállalkozások mellett a nagyobb vállalkozások is igényelni fogják a hitelt. A jelenleg hatályos támogatási jogcím miatt a kereskedelmi bankoknak 2024. június 30-ig meg is kell kötni az ügyféllel a kölcsönszerződést. Mindezek miatt jelentős érdeklődésre számítunk 2024 első hónapjaiban.”
Hosszú a támogatott hitelkonstrukciók sora
„Noha az előbbiekben a Baross Gábor Hitelprogramra fókuszáltunk, mindenképpen fontos kiemelni, hogy nem minden ügyfélnek ez a legmegfelelőbb megoldás. Például, ha valamilyen folyószámlahitel típusú konstrukciót keres az ügyfél, vagy likviditást támogató hitelt, akkor valószínűleg a KAVOSZ által indított Széchenyi Kártya Program a legjobb választás” – folytatta Kollega-Tarsoly Dániel.
A Széchenyi Kártya Program több mint 20 éve létezik hazánkban. A magyar kkv-k további megerősítése érdekében a kormány 2023 év végén a Széchenyi Kártya Program MAX+ újabb kibővítéséről döntött.
A Széchenyi Program is megújulva támogatja a kkv-ügyfélkört, és a zöld beruházásokra igénybevehető Széchenyi Beruházási hitel és Agrár Széchenyi Beruházási hitel már 1,5 százalékos kamatozás mellett elérhető.
„A támogatott hitelkonstrukciók sorát erősíti továbbá az MFB Vállalati Energiahatékonysági Hitelprogram is, amelynek célja olyan zöld, nem agrár KKV beruházások finanszírozása az EIB, illetve a CEB által biztosított intézményi forrásból, amelyek a hitelfelvevők tevékenységéhez kapcsolódó, meglévő épületek energiahatékonyságának javítását, vagy a hitelfelvevők működéséhez szükséges energiafelhasználáson belül a megújuló energiafelhasználás növelését eredményezik, valamint korlátozott mértékben ezen tevékenységek előkészítéséhez, elvégzéséhez és befejezéséhez szükséges egyéb, kiegészítő tevékenységek. A program keretösszege 100 millió euró, és a konstrukció kizárólag ebben a devizanemben is vehető igénybe, tehát azon vállalkozások kérhetik, amelyek rendelkeznek elegendő euró bevétellel. A program előnye, hogy nem kell figyelni a támogatástartalom korlátaira és hosszú futamidővel is igénybevehető.” – zárta a támogatott hiteltermékek sorát az ügyvezető igazgató.
Arról a kérdésről pedig, hogy mire lehet számítani a vállalati hitelekre érvényes kamatstop kivezetése után, Kollega-Tarsoly Dániel úgy nyilatkozott, hogy „tekintettel az említett újonnan induló refinanszírozott és támogatott konstrukciókra, valamint a hazai jegybanki alapkamat és ezzel párhuzamosan a piaci kamatszintek csökkenésére, várakozásaink szerint a vállalati kamatstop kivezetése jelentős befolyással nem bír a vállalati hitelezésre.”
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
