Oroszország kénytelen lesz viszontfenyegetéseket alkalmazni, ha az Egyesült Államok és a NATO elutasítja biztonsági javaslatait, figyelmeztetett Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes.
Világossá tettük a NATO számára: készek vagyunk megvitatni, hogy hogyan lehet egy katonai vagy egy katonai-technikai forgatókönyvet egy olyan politikai folyamattá átalakítani, amely ténylegesen megerősítené az EBESZ, az euroatlanti és az eurázsiai térség valamennyi államának katonai biztonságát. És azt is, hogy ha ez nem sikerülne, akkor a viszontfenyegetések eszközéhez nyúlunk. De akkor már késő lesz megkérdezni, hogy miért döntöttünk így, miért telepítettünk fenyegető (fegyver)rendszereket
- mondta a diplomata szombaton az orosz médiának nyilatkozva az MTI szerint.
Grusko hangsúlyozta: az orosz javaslatok arra irányulnak, hogy Oroszország és az Egyesült Államok lépjen vissza kapcsolatainak jelenlegi veszélyes állapotából, és a párbeszéd irányába mozduljon el.
Orosz probléma: a NATO keleti bővítése
Vasárnap ugyancsak újságírók kérdéseire válaszolva úgy vélekedett, hogy noha a NATO a közmegegyezés alapján dönt, az Egyesült Államoknak lesz kulcsszerepe a tárgyalásokon, az amerikai álláspont lesz meghatározó a szövetségben, amikor az euro-atlanti térség biztonsági garanciáinak jogi formuláit megvitatják. Ezért Moszkva szempontjából a tárgyalási folyamat kulcseleme a Washingtonnal folytatott stratégiai párbeszéd.
Az Európai Unió részéről tett azon kijelentéseket, amelyek szerint az unió az Oroszország-NATO Tanács keretében lenne kész Moszkvával tárgyalni az európai biztonságról, annak a jeleként értelmezte, hogy
a katonai biztonság szférájában az Európai Unió teljesen az észak-atlanti szövetség ellenőrzése alatt áll.
Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban Oroszország és az EU biztonsági tanácsának létrehozására tett javaslatot, amelynek keretében lehetőség nyílt volna a közvetlen párbeszédre, de ezt Brüsszel elutasította.
Grusko meglátása szerint
a szövetség keleti bővítése már elérte a határát, és a "nyitott ajtók" elve éppen hogy növeli a NATO sebezhetőségét. A német újraegyesítés idején a szövetség még nem azt hirdette, hogy bármely ország a tagjává válhat, és hogy ez szabad választás kérdése volna, valamint azt ígérte, hogy egy hüvelyknyire sem mozdul el kelet felé. Továbbá Németország engedélyt kért a Szovjetuniótól arra, hogy a szövetség tagja maradhasson
- idézte fel. Azt nem akarta minősíteni, hogy helyes volt-e Moszkva akkori döntése.
Kifogásolta, hogy a NATO annakidején nem vette figyelembe, hogy a balti államok a Suwalki-folyosón keresztül kapcsolódnak a szövetség központi területéhez. Mint mondta, a NATO most ezt a sebezhetőséget próbálja semlegesíteni azzal, hogy további erőket vezényel oda,
és ez a telepítés valójában már Szentpétervár külvárosaiban történik. (...) Ha továbbra is ebbe az irányba haladunk, akkor ez egy nyilvánvaló út egy olyan forgatókönyv felé, amelyet mindannyiunknak el kell kerülnünk
, jelentette ki a helyettes tárcavezető.
Szerinte Oroszország abból indul ki, hogy
most olyan kockázatos és sorsfordító pillanathoz érkeztünk a nemzetközi kapcsolatokban,
amikor a célozgatások és az sejtetés már nem működik, hanem "egyszerűen le kell ülni és beszélni".
Kiléptek a Nyitott égboltból
Egyébiránt Oroszország szombaton lépett ki hivatalosan a Nyitott Égbolt-szerződésből. Moszkva döntéséről a szerződés összes részes államát hat hónappal ezelőtt, június 18-án értesítette.
Az Egyesült Államok tavaly november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt-szerződésnek. Orosz részről Vlagyimir Putyin orosz elnök idén június 7-én írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva is felmondja a megállapodást,
miután Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes május 27-én arról tájékoztatta orosz hivatali partnerét, Szergej Rjabkovot, hogy az Egyesült Államok nem kíván visszatérni a szerződéshez.
Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtizedben több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.
Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá ki is lépett. Washington és Moszkva kölcsönösen a szerződés megsértésével vádolta egymást.
