Oroszország meg kívánja vitatni a NATO-tagországokkal a föld-föld csapásmérő rendszerek telepítésére vonatkozó moratórium kérdését, és törekedni fog annak elfogadtatására
- jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján az MTI szerint.
Rjabkov hangsúlyozta, hogy el kell kerülni egy "rakétaválság" kialakulását Európában, azt, hogy a kontinensre közepes és rövidebb hatósugarú rakétákat telepítsenek. A diplomata szerint
az amerikai Tomahawk manőverező repülőgépek megjelenése Európában feltétlen kockázatot fog jelenteni Oroszország biztonságára nézve.
A miniszterhelyettes ismételten a kubai rakétaválság megismétlődésének veszélyére figyelmeztetett, hozzátéve, hogy még nem késő elkerülni. Közölte:
Oroszország fenntartja magának azt a jogot, hogy választ adjon arra a veszélyes tevékenységre, amelyet az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok folytatnak a határai mentén.
Rjabkov közölte azt is, hogy Moszkva eljuttatta Washingtonhoz az oroszországi amerikai külképviseletekre vonatkozó "tükörköveteléseit", válaszul arra, hogy az Egyesült Államok jövőre 55 orosz diplomatát kötelez majd hazatérésre. A "kiutasításra" adandó ellenlépéseket nem részletezte.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azt mondta: Oroszország számára nagyon érzékeny téma a NATO keleti, egyebek között Ukrajna bevonásával történő bővítése.
Ez az egyik kulcskérdés Oroszország biztonsága szavatolásának szempontjából középtávon, sőt stratégiai perspektívában is. Erről folyamatosan, nyilvánosan beszélünk, figyelmeztetjük partnereinket, hogy ez számunkra elfogadhatatlan
- jelentette ki Putyin a keddi orosz-amerikai virtuális csúcsra vonatkozó kérdésre válaszolva Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatóján Szocsiban.
Beszámolója szerint Joe Biden amerikai elnöknek is kifejtette álláspontját, amely szerint minden országnak joga van ahhoz, hogy a biztonsága szavatolásának a legelfogadhatóbb módját válassza, de ezt úgy kell megtennie, hogy ne ássa alá más országok biztonságát, adott esetben Oroszországét. A problémát az emberek közötti kapcsolatokhoz hasonlította, amelyekben az "Istentől adott szabadság" határtalan, de csak addig, amíg nem ütközik egy másik ember szabadságába.
És itt kellene a kölcsönös korlátozásoknak életbe lépniük
- mondta.
Hozzátette: Moszkvát azért aggasztja Ukrajna esetleges NATO-felvétele, mert ott is ugyanúgy meg fognak jelenni az észak-atlanti szövetség kontingensei és bázisai, valamint - szerinte Oroszországot fenyegető - fegyverzete is.
Hogy tehetnénk meg, hogy nem gondolunk erre, ez egyszerűen bűnös tétlenség lenne részünkről: passzívan nézni, ami ott (Ukrajnában) történik
- hangsúlyozta.
Bejelentette: az amerikai elnök javaslatára megállapodott Bidennel egy olyan struktúra létrehozásáról, amelyben konkrétan és részletesen foglalkoznak majd ezekkel a kérdésekkel, és amelyről az orosz fél rövidesen konkrét javaslatokat fogalmaz majd meg. Az ügyben Putyin maximális nyilvánosságot ígért.
Provokatívnak minősítette az azt firtató kérdést, hogy készül-e Oroszország megtámadni Ukrajnát, vagy sem, de válaszolva rá leszögezte:
Oroszország békeszerető külpolitikát folytat, de jogában áll szavatolnia a saját biztonságát. Ahogy mondtam már, közép- és hosszú távú perspektívában erről tanácskozunk a partnereinkkel, az összes partnerünkkel, beleértve tegnapi tárgyalópartneremet, Biden urat, az Egyesült Államok elnökét is
mondta.
Úgy vélekedett, a virtuális csúcstalálkozó legfontosabb eredménye, hogy van lehetőség a párbeszéd folytatására.
Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapnak kijelentette:
Oroszország senkit sem fenyeget. Oroszország intézkedéseket hoz a lopakodó fenyegetés ellen, amely a határai felé terjed. Látjuk, ahogy a NATO elkezdi fokozatosan maga alá gyűrni Ukrajnát. Ez vörös vonal Oroszország számára
Rámutatott, hogy
miközben az orosz fegyveres erők a saját területükön, nem pedig "valahol Latin-Amerikában" tartanak hadgyakorlatot, addig az amerikai katonák az orosz határokhoz utaznak, hogy ugyanezt tegyék.
Közölte, hogy az amerikai fél a virtuális csúcson egyelőre nem volt hajlandó lényegi tárgyalásba bocsátkozni Putyinnak arról a javaslatáról, hogy kölcsönösen szüntessék meg a diplomaták munkáját megnehezítő korlátozásokat.
Peszkov szerint a két elnök párbeszéde konstruktív volt, de lehetett volna eredményesebb is. Mint mondta, személyes találkozó megszervezéséről egyelőre nem esett szó, és elképzelhetőnek nevezte, hogy Putyin és Biden legközelebb online tárgyal majd, ha munkatársaik párbeszéde gyümölcsözően alakul.
Az amerikai elnök elemezte az iráni helyzetet. 
