Szinte napra pontosan két éve írtunk arról, hogy a magyar és az orosz kormány a paksi atomerőmű hitelszerződésének felülvizsgálatáról tárgyalt, melynek eredményeképpen módosulni fog a futamidő - ennek részeként tolódik a törlesztés kezdő időponja -, de a kamatfizetési kondíciókat nem fogják érinteni a változások.
Az úgynevezett szakmai sajtó kétkedve fogadta az értesülésünket, de az élet minket igazolt: a parlamenthez benyújtott, a hitelszerződést módosító csomag szerint öt évvel, 2031-re tolódik a törlesztés kezdő időpontja.
A szerződésmódosítás értelmében az orosz fél által nyújtott, maximum 10 milliárdos hitelt (a beruházás teljes, 2014-ben tervezett költsége 12 milliárd euró, vagyis a hitel ennek jelentős részét teszi ki) a magyar fél 2014-2030 között használja fel. A módosításra váró dokumentumban még 2014-2025-ös időszak szerepel.
A futamidő hossza nem igazodik az új helyzethez (erről tehát nem sikerült megalkudni az oroszokkal), a végső törlesztés időpontja nem változott, így a hitelt 2046-ig kell visszafizetni az oroszoknak. Ami egyben azt jelenti, hogy mivel rövidebb futamidő áll a magyar kormány rendelkezésére, a változatlan kamatfeltételek ellenére is növekszik az egy évre jutó átlagos törlesztési összeg.
A beruházás jelentős csúszásban van, az eredeti, 2024-2025-ös átadást 2030 előttre időzítette át a kormány az elmúlt időszakban. Ennek okát az európai uniós jóváhagyási processzus elhúzódásával magyarázták, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy az orosz technológia uniós adaptálása nem ment könnyen, és a magyar szakhatósági engedélyezések sem haladtak az eredetileg tervezett ütemben. Hét év telt el a beruházás bejelentése óta, és még mindig nem épülnek az új blokkok, egyelőre a felvonulási terület előkészítése zajlik.
Az mindenképpen a projekt felgyorsulására utal, hogy megszaporodtak a beszerzési pályázatok, csak áprilisban 13 ilyen tendert tettek közzé a Paks II. Zrt. honlapján - ám ezeknek csak egy kis szelete kapcsolódik közvetlenül az építkezéshez, más pályázatokat iroda- és lakóépületek bérlésére, könyvvizsgálói, jogi, informatikai szolgáltatásokra írtak ki.
A paksi beruházással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ idén március végi közlése szerint 26,45 milliárd forint devizaadósságot tartottak nyilván. Ez nagyjából akkora összeg forintban, mint amennyiről - 72,7 millió euró - szó van a megállapodás módosításában, s mint amely tételt a magyar félnek idén április végéig tőkeként törlesztenie kellett (plusz kamatok). A magyar kormány egyébként eddig mindig törekedett arra, hogy előtörlessze a lehívott hitelt, ami logikus döntés volt, tekintve, hogy a múlt évtized közepén elérhető kamatokhoz képest, kedvezőbb feltételekkel lehetett hitelhez jutni az elmúlt időszakban - és ez a helyzet a koronavírus-járvány gazdasági rombolása kezelésére megnyitott jegybanki pénzeső közepette sem romlott drámaian.
A kormány azzal is érvelt a módosítás mellett, hogy az eddigieknél rugalmasabbá válik a rendelkezésre tartási díj elszámolása. A kiegészítés beiktat egy mechanizmust, mely alapján a magyar fél jelezheti az oroszok felé, ha adott évben nem kívánja igénybe venni a felhasználandó hitel megállapodás szerinti teljes összegét. Ezt azonban legkésőbb adott év július 1-ig az oroszok tudomására kell hozni. A 0,25 százalékos rendelkezésre tartási díjat pedig e csökkentett összegre vetítve kell meghatározni.
A következő időszakban tehát fel kell pörögnie a beruházásnak, különben a 2030-as céldátum is veszélybe kerül. A 2022-es költségvetésben 270 milliárd forint szerepel erre a célra. De a gyorsítás jelének látják egyesek azt is, hogy áprilisban váltás történt a hatósági engedélyezésben kulcsszerepet játszó Országos Atomenergia Hivatal (OAH) élén: Fichtinger Gyula némiképp váratlanul távozott a hivatal éléről, pont azelőtt, hogy a paksi projekt új feltételei napvilágot láttak volna. Az előttünk álló időszakban az OAH-n is nagyban múlik majd a beruházás sebessége: egy kevésbé akadékoskodó engedélyezési folyamat nagy időnyereséget jelenthetne a kormány számára. Eközben egy olyan törvénymódosítás is bekerült a parlamentbe, amely az OAH felügyeletét is megváltoztatná, a "függetlenség" garantálása jegyében, egyben kilenc évre bebetonozná a vezetői mandátumot betöltő személyt a posztján.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
