A nyomozás eredménye alapján arra lehet következtetni, hogy szándékos szabotázs történt, de nincs meg a szükséges alap a bűnügyi vizsgálat folytatásához - közölte hétfőn a dán rendőrség.
Dánia mellett Svédországban és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. A svéd hatóságok február 7-én jelentették be, hogy illetékesség hiányában lezárták az ottani vizsgálatot. Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta: átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben.
A svédországi vizsgálat lezárása után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy mostantól a németországi nyomozás eredménye lesz érdekes.
Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében.
Azt már korábban megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az angolszász országokat tette felelőssé a történtekért.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
