7p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Azt biztosan ma sem tudjuk, hogy ki tette tönkre a Nyugat-Európát Oroszországgal összekötő gázvezetékpárokat 2022 szeptemberében. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a hatóságok egy év alatt sem közöltek érdemi információt erről. A hallgatás hátterében az állhat, hogy a szálak a Nyugat szövetségeséhez, Ukrajnához vezethetnek – ezt állítják nyugati tényfeltáró cikkek is. Nagyító alatt ezúttal egy kényes ügy és annak szerencsétlen kezelése.

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. szeptember 26-án máig ismeretlen tettesek felrobbantották az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékpárt a Balti-tenger alatt, a dániai Bornholm szigete közelében.

Robbantás a tenger alatt

A támadás következtében négy vezetékből három használhatatlanná vált. Ezzel nagyrészt fizikailag is ellehetetlenültek a gázszállítások Oroszország és Nyugat-Európa között – addig nem volt fizikai akadály, hiszen az Északi Áramlat 2 készen állt a beüzemelésre, az Északi Áramlat 1-en pedig 2022 nyarán korlátozott mennyiségben még jött gáz Oroszországból.

Nem mellékes körülmény, hogy a vezetékpár a 2000-es, illetve a 2010-es években európai-orosz együttműködés keretében, tehát részben európai pénzből épült azzal a céllal, hogy Oroszország közvetlenül – Ukrajna kikerülésével – tudjon gázt szállítani Európába.

Egy évvel ezelőtt még azt hittük, hogy a tettesek kilétére hamarosan, néhány hét vagy maximum néhány hónap alatt fény derül, de legalábbis értékelhető információkat kapunk majd a nyomozás eredményeiről – tehát arról, ki követhette el az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb, európai infrastruktúrát ért támadását.

Feltörő gáz a robbantás helyszíne közelében a Balti-tengeren 2022. szeptember 27-én. Fotó: EPA/Danish Defence Command
Feltörő gáz a robbantás helyszíne közelében a Balti-tengeren 2022. szeptember 27-én. Fotó: EPA/Danish Defence Command

Ez jogos elvárásnak tűnt és tűnik még most is. Az ügyben nyomozó svéd, dán és német hatóságok, valamint az őket segítő nyugati hírszerzések nyilvánvalóan rendelkeznek olyan technikai háttérrel, amely segítségével érdemleges információkra lehet szert tenni – például arról, hogy milyen hajók voltak a támadás idején és azt megelőzően a térségben, milyen szokatlan aktivitás volt észlelhető, és még sorolhatnánk.

Mélyen őrzött titkok

Ez az elvárás azonban nem teljesült: a hatóságok máig nem szolgáltak érdemi információval a feltételezett tettesekről. Azt hangoztatták, hogy „az elkövetők kiléte és motivációja a jelenleg is folyó nyomozások tárgya”, és mindössze annyit közöltek, hogy szándékos károkozás történt. Az „elsődleges feltételezés” pedig az – ezt Mats Ljunqvist svéd főügyész mondta –, hogy egy állam áll a támadás mögött.

Semmitmondó nyilatkozatokat tettek a nyugati vezetők is: Olaf Scholz német kancellár augusztusban egy ezt firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy „nincsenek új információk, és kérdezze meg az államügyészt.” Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára márciusban pedig azt hangoztatta, hogy meg kell várni a folyamatban lévő nyomozások eredményét – és azóta sem szólalt meg érdemben az ügyben.

A hatóságok szűkszavúsága – írja a francia AFP hírügynökség elemzőkre hivatkozva – aligha meglepő tekintetbe véve „azokat a potenciális, kellemetlen diplomáciai hatásokat”, amelyeket a nyomozások eredményei okozhatnak.

Magyarul: a nyomozóhatóságok minden bizonnyal látják, hogy hova vezetnek a szálak, de ezt – politikai-diplomáciai okok miatt – nem akarják nyilvánosságra hozni.

Ennek pedig logikusan gondolkodva egyetlen oka lehet: az elkövető egy szövetséges ország vagy egy hozzá köthető csoport. De melyik országról van szó? A nyugati lapok tényfeltáró cikkeinek többsége szerint Ukrajnáról.

Az ukrán szál

De nézzük sorjában! A német ZDF közszolgálati televízió és a Spiegel hetilap közös cikke augusztusban megállapította:

„a német nyomozóknak már alig van kétségük azt illetően, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket Ukrajnához köthető tettesek robbantották fel.”

A támadást az Andromeda nevű vitorlás jacht segítségével hajtották végre, amelynek hattagú személyzete a szabotázs előtt és után is Ukrajnában tartózkodott. Erre utalnak a nyomozók által kiértékelt technikai adatok. A tettesekről videófelvételek is készülhettek a lengyelországi Kolberg kikötőjében, ahol a jacht megállt.

A német kancellár „intenzíven figyelemmel kíséri” az ügyet, és már többször beszélt tanácsadókkal arról, hogy miként kezelje a kormány politikailag a feltételezett ukrán tetteseket, áll a cikkben.

Idén márciusban az amerikai New York Times és német Die Zeit szintén arra a következtetésre jutott, hogy egy „ukránpárti csoport” követhette el az akciót, illetve „Ukrajnába vezetnek” annak nyomai.

A megbízókat azonban nem sikerült azonosítaniuk.  

A robbanóanyagok valószínűleg olyan búvárok segítségével kerültek a Balti-tenger mélyére, akik nem tartoztak hadsereghez vagy titkosszolgálathoz, ugyanakkor lehetséges, hogy „speciális kormányzati kiképzést” kaptak.

Amerikai tisztviselők szerint potenciálisan Ukrajnának volt leginkább indítéka a támadásra. Az ukránok ugyanis hosszú évek óta ellenezték és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartották az Északi Áramlat gázvezetékpárokat, mivel azok segítségével Oroszország könnyebben tudott gázt eladni Európának.

Arra nincs bizonyíték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vagy katonai vezetői részesei voltak az akciónak, mint ahogy arra sincs, hogy az elkövetők ukrán kormányzati tisztviselők utasítására cselekedtek. Az ukrán kormány és a katonai hírszerzés azt állítja, hogy nincs közük a támadáshoz, és nem tudják, ki követte el azt. Amerikai tisztségviselők és hírszerző ügynökségek elismerték, hogy korlátozott rálátásuk van az ukrán döntéshozatalra.

A Die Zeit szintén úgy tudja, hogy az akciót egy hatfős csoport hajtotta végre egy olyan hajó segítségével, amelyet egy lengyelországi bejegyzésű, két ukrán állampolgár tulajdonában lévő cég bérelt ki.

A Die Zeit és a New York Times tényfeltáró anyagai után Jens Plötner, a német kancellár külpolitikai tanácsadója telefonon beszélt az ügyről Volodimir Zelenszkij bizalmasával, Andrij Jermakkal. Ő azt állította, hogy nem az ukrán kormány áll a szabotázs mögött. Hasonló nyilatkozatokat tett az ukrán elnök is.

Mindezzel egybehangzóan német és holland lapok júniusban arról számoltak be, hogy a holland katonai titkosszolgálat – néhány hónappal a robbantás előtt – arról informálta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy Ukrajna szabotázsakciót tervez a vezetékek ellen.

Ezt követően a CIA figyelmeztette is Ukrajnát, hogy ne robbantsa fel a gázvezetékpárokat.

A holland NOS közszolgálati adó szerint a műveletért Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka volt a felelős, és azt búvárok segítségével tervezték végrehajtani, eredetileg 2022 júniusában. Volodimir Zelenszkijt állítólag nem értesítették a tervekről. A Washington Post pedig júniusban szintén azt írta, hogy a CIA tavaly júniusban kapott információt az ukrán szabotázstervekről egy európai partnerétől.

Felmerültek persze más verziók is. Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró például az Egyesült Államok nyakába varrta a támadást, egyes elemzők pedig azt sem zárták ki, hogy „false flag” akcióról van szó, amelyet Moszkva rendelt meg.    

Beszédes hallgatás

Összességében elmondható, hogy nyugati tényfeltáró cikkek többsége szerint ukrán vagy Ukrajnához kötődő csoportok követték el a támadást – akár a legfelsőbb ukrán vezetés tudtával, akár anélkül.

A nyomozóhatóságok, a nyugati kormányok vagy éppen a NATO nyilván birtokában vannak az erre utaló információknak, de ezeket nem hozzák nyilvánosságra, feltehetően diplomáciai-politikai okok miatt.

Minden bizonnyal attól tartanak, hogy ez komoly feszültségekhez vezetne, érdemben gyengítené az Ukrajna párti koalíciót – és nem illene az Ukrajnával kapcsolatos nyugati narratívákba.

A nyugati kormányok ugyanakkor saját választópolgáraiknak felelnek. Nekik pedig joguk van tudni, hogy ki áll az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb, európai infrastruktúrát ért támadása mögött – akármilyen kellemetlen is ez esetleg diplomáciailag.

Minden félrenézés, mismásolás, elhallgatás ellentétes a demokrácia szellemével és erodálja a hatalomba vetett bizalmat – ennek pedig hosszútávon súlyos következményei lehetnek. 

Nagyító rovatunk többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív A kínai hadsereg stratégiai terve Trump kihívásaira
Káncz Csaba | 2024. november 10. 10:47
A kínai hadsereg belső jelentése szerint az ukrán konfliktus lezárását követően az USA és Oroszország kapcsolataiban jelentős átrendeződés következhet be, amely az ellentétből partnerséggé válhat. A hadsereg a politikai vezetésnek a 2025 és 2027 közötti stratégiai ablak kihasználását ajánlja, amelyet optimálisnak tartanak „a tajvani kérdés rendezésére”. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Fürdőzés az árvizek szomszédságában – egy andalúziai nyaralás elviselhetetlen könnyűsége
Litván Dániel | 2024. november 9. 06:13
Érezheti jól magát az ember egy szörnyű tragédia szomszédságában? A Világjáró kényelmetlen, de nem kellemetlen közelségbe került a spanyolországi árvizekhez, miközben Andalúziát járta. Véres örökség, természetpusztítás, balzsamos őszben sütkérező német nyugdíjasok, gyomorszájra támadó katedrálisok, lágyan csobbanó hullámok – furcsa gondolatok egy túl jól sikerült nyaralásról.
Szubjektív Orbán Viktor fényt lát az alagút végén, de Trump győzelme a mozdony lámpája – Ez Viszont Privát
Bozsó Péter - Juhász Gábor - Izsó Márton - Kovács-Angel Marianna - Litván Dániel | 2024. november 8. 19:13
Felfoghatatlan, mégis érthető Donald Trump fölényes győzelme? De ha így van, akkor Orbán Viktornak nem örülnie kéne annak, ami Amerikában történt, hanem félnie attól, hogy abba bukhat bele, ami Harris vesztét okozta. És mi a helyzet Magyar Péter dombóvári meghátrálásával, különösen a Tisza fölényes vezetését mérő kutatás tükrében? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 26. adásában, amelyben Bózsó Péter, Kovács-Angel Marianna és Litván Dániel beszélgettek.
Szubjektív Joe Biden menjen nyugdíjba! Kulcsfontosságú évek várnak Amerikára
Kollár Dóra | 2024. november 8. 15:21
Az amerikai választás végeredménye útkeresési válságba taszítja a Demokrata Pártot. Jegyzet.
Szubjektív Trump vagy Harris? És ki a magyar megfelelőjük? — járókelőket kérdeztünk
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2024. november 5. 10:45
Kire szavazna az utca embere az amerikai elnökválasztáson, és miért? Melyik jelölt jobb Magyarországnak? A hazai politikában ki lehet Donald Trump és Kamala Harris? Magyar Péter melyik jelölthöz áll közelebb?
Szubjektív Nem szeretek személyesen ügyet intézni, most is ötödszörre sikerült időpontot találni – az utca emberét kérdeztük
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. november 2. 09:39
Egyre több lehetőség nyílik online intézni hivatalos ügyeinket, azonban ehhez hamarosan elengedhetetlen lesz az okostelefon. Most viszont arra voltunk kíváncsiak, az emberek mennyire ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez. Az utca embere sorozatunkban azt is megkérdeztük, mi lesz azokkal, akiknek vagy nincs okoseszközük, vagy nem tudják azt kezelni. Videó.
Szubjektív Barangolás a holtak birodalmában, Párizstól Stockholmig
Elek Lenke | 2024. november 2. 05:46
Kinek jut eszébe huszonévesen külföldön temetőket látogatni? Senkinek. Mint ahogy az elmúlás sem. A temetői turistáskodáshoz meg kell érni. De ennek is eljön az ideje. A Világjáró ezúttal világhíres temetőkben tett vizitjeit idézi fel.
Szubjektív Rémálomra ébredt az Orbán-kormány, egyre közelebb a bukás? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Izsó Márton – Juhász Gábor – Vég Márton – Wéber Balázs | 2024. november 1. 17:35
Recesszióba csúszó gazdaság, két éves mélypontra gyengülő forint, tovább erősödő Tisza Párt, súlyosbodó uniós elszigetelődés – itthon és külföldön, gazdaságilag és politikailag is egyre szorultabb helyzetbe kerül a magyar kormány. Összeomlás persze nincs, de míg egy évvel ezelőtt rendíthetetlennek tűnt a hatalom, ma már reális lehetőségnek tűnik a váltás – már Budapest baloldali főpolgármestere is azt mondja, hogy örülne egy Tisza-kormánynak.
Szubjektív Mi történik éjszaka az arab sivatagban?
Kollár Dóra | 2024. október 26. 05:37
Az Egyesült Arab Emírségek a legtöbbek fejében egy aprócska országként él, amely alig nagyobb, mint Dubaj és Abu Dhabi városa, pedig a valóságban egy lényegesen nagyobb, Magyarországnál pedig csak pár ezer négyzetkilométerrel kisebb országról van szó. A Világjáró ezúttal kimerészkedett Dubajból.
Szubjektív Kirobban az amerikai polgárháború, ha Donald Trump veszít? – Itt az Ez Viszont Privát (videó)
Bózsó Péter – Dobos Zoltán – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel | 2024. október 25. 18:56
Nemzeti ünnepünkön beszédet mondott Orbán Viktor és Magyar Péter is, miközben megjelent két meglepő közvélemény-kutatás is, melyek szoros versenyben ugyan, de a Tisza Párt előnyét mérték a Fidesszel szemben. Lakhatási válság van, a kormányzat a budapesti Airbnb szigorítását tervezi, Erzsébetváros pedig a parkolási díjakat emeli óriási mértékben. Hírszerzési információk szerint észak-koreai katonák jelentek meg Oroszország oldalán, de vajon ebből mi és milyen mértékben igaz? Donald Trump „bidenesedik”: egyre meredekebb dolgokat beszél. Tényleg csalásra fogja fogni, ha veszít? Az Ez Viszont Privát friss adásában a hét eseményeiről beszélgettek kollégáink, Bózsó Péter, Dobos Zoltán és Litván Dániel újságírók.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG