Tavaly nyáron – néhány hónappal az Északi Áramlat tényleges felrobbantása előtt – az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) arra figyelmeztette Ukrajnát, hogy ne robbantsa fel a Nyugat-Európát Oroszországgal összekötő gázvezetékpárokat. A holland katonai titkosszolgálat (MIVD) ugyanis előzetesen arról informálta a CIA-t, hogy Ukrajna szabotázsakciót tervez a vezetékek ellen, adták hírül német és holland médiumok kedden.
Ukrán szabotázs?
Ezzel egybehangzóan a Washington Post múlt héten arról számolt be, hogy a CIA tavaly júniusban kapott információt az ukrán szabotázstervekről egy európai partnerétől.
A holland NOS közszolgálati adó szerint a műveletért Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka volt a felelős, és azt búvárok segítségével tervezték végrehajtani, eredetileg 2022 júniusában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt állítólag nem értesítették a tervekről.
Ezek az információk lényegüket tekintve egybevágnak a robbantás ügyében indított német hivatalos vizsgálat által feltárt információkkal a német sajtó szerint.
Az amerikai Wall Street Journal szerint a német nyomozók jelzéseket kaptak arról is, hogy a támadók egy lengyelországi bázist használtak. Varsó tagadja, hogy köze lenne az akcióhoz.
Az ukrán vezetésnek küldött amerikai figyelmeztetésről állítólag a német kormány is tudott. Berlin ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy az esetleges titkosszolgálati értesüléseket nem szokták kommentálni.
A robbantással kapcsolatos híreket eddig általában sem a német szövetségi ügyészség, sem a német kormány nem kommentálta. Az ügyészség tavaly október 10-én ismeretlen elkövetők ellen indított nyomozást, amely hivatalosan még tart.
Kijev eddig rendre visszautasította a vádakat.
Volodimir Zelenszkij múlt héten a Die Weltnek adott interjúban például azt mondta: „Én vagyok az elnök, és én adom a megfelelő parancsokat. Ukrajna semmi ilyesmit nem tett. Én soha nem tennék ilyet. Semmit sem tudtam. Ez száz százalék.”
Kényes téma
Mint arról beszámoltunk, az orosz-európai együttműködés keretében megépült, Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt, Ukrajna kikerülésével összekötő két gázvezetékpárt, az Északi Áramlat 1-et és 2-t tavaly szeptember 26-án robbantották fel ismeretlenek. A négy, a támadás idején használaton kívül lévő vezetékből három súlyosan károsodott.
A dán, a svéd és a német hatóságok külön vizsgálatokat indítottak az ügyben, az elkövetőket azonban hivatalosan máig nem azonosították.
A támadás után elsőként Oroszországra terelődött a gyanú, később Seymour Hersh amerikai Pulitzer-díjas újságíró az Egyesült Államokat vádolta meg a robbantással. A New York Times és a Die Zeit tényfeltáró cikkei ugyanakkor – a most napvilágra került információkkal egybehangzóan – már Ukrajnához kötötték a támadást.
Eszerint „ukránpárti csoport” követhette el az akciót, illetve „Ukrajnába vezetnek” annak nyomai. A megbízókat nem sikerült azonosítaniuk.
Amerikai tisztviselők szerint potenciálisan Ukrajnának volt leginkább indítéka a támadásra. Az ukránok ugyanis hosszú évek óta ellenezték és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartották a gázvezetékpárokat, mivel azok segítségével Oroszország könnyebben tudott gázt eladni Európának.
Az esetleges ukrán érintettség ugyanakkor kényes téma, mivel megterhelheti az ország nyugati kapcsolatait, rossz visszhangot szülhet a nyugati közvéleményben, és megnehezítheti a Nyugat egységének fenntartását Ukrajna támogatásában.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
