Tizenkét uniós tagországnál tárt fel makrogazdasági egyensúlyhiányt a korábban észlelt kockázatok miatt indított úgynevezett mélyreható vizsgálat - közölte az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentésében. A brüsszeli testület a gazdasági mutatók alapján állította össze tavaly novemberben a vizsgálandó, egyensúlytalansági kockázatokat rejtő tagállamok listáját, amelyen akkor még tizenhárom ország, Bulgária, Ciprus, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia szerepelt.
Európa motorja is problémás
Az unió gazdasági és szociális helyzetéről készített éves értékelésben ezen országok közül hatnál találtak úgynevezett túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt: Bulgária, Ciprus, Franciaország, Horvátország, Olaszország és Portugália esetében. Megállapították emellett, hogy Hollandiában, Írországban, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában is fennállnak egyensúlytalansági tényezők, azok mértékét azonban a bizottság nem tartja túlzottnak.
Finnországban immár nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány a brüsszeli tájékoztatás szerint.
Németországról főként a folyó fizetési mérleg tartósan magas többletét emelték ki a szakemberek, amely hatással lehet az EU egészének gazdaságára is. Mint írták, a hazai befektetések fokozására lenne szükség, ezáltal gyorsabban bővülne a gazdaság, nőne a fogyasztás, az import értéke is, s ez az unió gyengébben teljesítő országaiban is serkentené a kilábalást a válságból. "Németország esetében ismét láthatjuk, hogy a fizetési mérleg óriási többlete nem egészséges a gazdaság számára, nagyon jelentős gazdasági és politikai torzítást okoz az egész euróövezetben" - mondta Pierre Mosvocivi uniós pénzügyi biztos.
Franciaországnak sikerült előrelépést elérni, de további intézkedésekre van szükség a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány kezelése érdekében, mivel a növekedés továbbra is alacsony, a költségvetési hiány és államadósság pedig magas - mutattak rá.
Láthatóan van fejlődés
Az országjelentésekben közölt elemzésekből az látszik, hogy a gazdasági fellendülés a legtöbb tagállamban hozzájárult a munkanélküliség csökkentéséhez, jóllehet annak mértéke még mindig meghaladja a válság előtti szinteket. A részletes vizsgálattal is kiegészített jelentésekből jól látszik, hogy megtörtént a nagy hiányt mutató folyó fizetési mérlegek korrekciója, továbbá csökkenésnek indult a magánszektor adóssága, az államadósság és a külső adósság is. Néhány kockázat azonban továbbra is fennáll: a folyó fizetési mérlegek nagy többletét csak korlátozott mértékben igazították ki, és egyes tagállamokban a nem teljesítő hitelek felhalmozott állományai visszafogják a pénzügyi szektor teljesítményét - írta közleményében az Európai Bizottság.
"A ma közzétett elemzés azt mutatja, hogy eredményesen működik a gazdaságpolitikai stratégiánk, amely a beruházások élénkítésén, a strukturális reformokon és a felelős költségvetési politikán alapul" - jelentette ki Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke. Brüsszel tucatnyi mutatót vizsgált, amelyek alapján megállapította, fennáll-e a vizsgált országokban egyensúlytalanság.
|
A külső egyensúly vizsgálatakor azt nézik, hogy a tagállamok folyó fizetési mérlegének három éves átlaga a +6 és -4 százalék közötti sávba esik-e a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. A nettó nemzetközi befektető pozíciónak a GDP 35 százalékánál nem szabadna nagyobb hiányt mutatnia, míg az exportpiacon egyik országnak sem szabadna öt év alatt 6 százaléknál nagyobb visszaesést elszenvednie. Ide tartozik még, hogy a nominális fajlagos munkaerő-költségnek nem szabad 12, illetve az euróövezetben 9 százaléknál nagyobb mértékben növekednie. A bizottság az inflációval korrigált devizaárfolyamot is számításba veszi, amelynél 3 év alatt 11 százalékos, illetve az euróövezetben 5 százalékos kilengés megengedett. A belső egyensúlynál górcső alá veszik a magánszektor konszolidált adósságát, amelynél a GDP 133 százaléka a tűréshatár, illetve azt is megnézik, hogyan alakult a vállalati hitelezés. Nyom a latban az ingatlanpiac helyzete is, ahol éves szinten 6 százalékos árváltozásnál húzták meg a vonalat. Figyelembe veszi a brüsszeli testület továbbá az állam eladósodottságát, amely a GDP 60 százaléka lehet. Ezen kívül az is számít, hogy a munkanélküliség átlaga az elmúlt 3 évben meghaladta-e a 10 százalékot, valamint, hogy a pénzügyi szektorral szembeni követelések változtak-e 16,5 százaléknál jelentősebb mértékben. A bizottság az egyensúlyhiánnyal vagy túlzott egyensúlyhiánnyal küzdő valamennyi tagállam esetében egyedi nyomon követést fog alkalmazni: a nemzeti hatóságokkal folytatott szoros párbeszéd, missziók és eredményjelentések révén megerősítik a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek felügyeletét. |
