Hszi a kínai-amerikai kapcsolatok nemzeti bizottsága előtt szólalt fel előző nap, ahol arról beszélt, hogy a két nagyhatalomnak meg kell erősítenie a kettejük közötti kommunikációt és együttműködést, hogy előmozdítsák a világ stabilitását.
A két ország viszonyát a közelmúltban feszültté tette, hogy magas rangú amerikai tisztviselők látogattak Tajvanra, melyet Peking Kína szakadár tartományának tekint, eltérően ítélik meg az Ukrajna elleni orosz offenzívát, emellett pedig Washington megtiltotta a chipgyártóknak a technológia exportját Kínába.
Hszit előző héten választották újra a Kínai Kommunista Párt élére. A pártfőtitkár Tajvannal kapcsolatban visszautasított minden külföldi beavatkozást, és leszögezte: Peking sosem mond le arról, hogy akár erővel is visszaszerezze a sziget feletti ellenőrzést. Tajvannak 1949, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta saját kormánya van, melynek legjelentősebb támogatója az Egyesült Államok. Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta, hogy országa nem akar konfliktust Kínával. (MTI)
Húsz évre szóló áramvásárlási megállapodásokat kötött. 
