A kínai vámhivatal kedden ismertetett adatai szerint a május végéig tartó idei első öt hónapban Kína 42,1 millió tonna orosz kőolajat importált, 23,7 százalékkal többet a tavalyi azonos időszakkal összevetve. Eközben az orosz olajért fizetett összeg 4,88 százalékkal, 22,65 milliárd dollárra csökkent.
Az idei első öt hónapban Oroszország szállította a legtöbb kőolajat Kínába. A második helyen Szaúd-Arábia állt, amely 38,6 millió tonna kőolajat adott el 23,75 milliárd dollárért. A mennyiség 1 százalékkal nőtt a tavalyi első öt hónaphoz képest, a vételár azonban 13 százalékkal esett.
Szaúd-Arábiát Irak követte (25,42 millió tonna, 14,76 milliárd dollár), majd Malajzia (19,6 millió tonna, 10 milliárd dollár), az Egyesült Arab Emírségek (17,43 millió tonna, 11,11 milliárd dollárt) és Omán következett (16,43 millió tonna, 10 milliárd dollárért). Kínának mintegy 40 ország adott el kőolajat az idei első öt hónapban, Irán nem szerepelt a listán. Az Egyesült Államok a tizedik helyen állt 5,7 millió tonnával, 3,6 milliárd dollárért.
A kínai vámhatóság adatai szerint tavaly 8,2 százalékkal, 86,2 millió tonnára nőtt Kína orosz olajimportja, amiért 58,37 milliárd dollárt fizetett, 43,9 százalékkal többet a 2021. évinél.
(MTI)
Az amerikai elnök családja Kolozsváron is luxusingatlanokat épít. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
