A háborút megelőzően az orosz gazdaság legfontosabb exportcikkei a nyersanyagok voltak, azon belül is különösen fontos szerepet kaptak az energiahordozók. Ugyan a Moszkvát sújtó szankciók – a magyar kormánypropagandával szemben – hosszú ideig nem érintették ezeket a területeket, hiszen csupán december 5-én lépett életbe az első korlátozás, amely a tengeri szállítású nyersolajat érintette. Ugyanakkor az oroszok például bevetették a gázfegyvert, hiszen már tavaly nyáron drasztikusan korlátozták az európai szállításokat, és az orosz agresszióra reagálva számos európai állam kockázatokat kezelve keresett más forrásokat. Az úgymond önként vállalt, az Európai Unió tagjai által elfogadott korlátozások mellett a G7-nek az orosz olajexportra kivetett árplafonja számított még "jól irányzott csapásnak", ezek összességében fájdalmas bevételkiesést jelentenek az orosz gazdaság számára.
Az olajat kerülőúton – például Indiába szállítva – még csak-csak el tudják adni az orosz vállalatok, ám ebben az esetben is csak nyomott áron, hiszen gyakorlatilag a háború tavaly februári elindítását követően jelentős árkülönbség alakult ki az Ural és az Európában irányadó Brent típusok között.
Súlyosbítja Moszkva helyzetét, hogy az olajexport esetén érzékelhetően csökkentek a vállalati, és így az állami adóbevételek is, a földgáznál azonban még rosszabb a helyzet. Vlagyimir Putyin itt is óriási hibát követett el, hiszen azt gondolta, az Európai Unió országai képtelenek kiváltani az orosz földgázt és a szállítások leállításával térdre kényszerítheti őket. Ez viszont visszafele sült el, hiszen a korábban 160-180 milliárd köbméter export nagyjából az ötödére esett vissza. Ezzel párhuzamosan viszont nem sikerült érdemben új piacokat találni, hiszen Kínába a Szibéria Ereje nevű vezetéken csupán 15 milliárd köbméter gázt szállítottak. A cseppfolyósított gáz, az LNG gyártásával ugyan a felesleg egy kis részét le tudták kötni, de a korábbi adatok alapján éves szinten ez is csak 10-15 milliárd köbméter nagyságrendű.
Az olaj- és gázexport bevételeinek drasztikus visszaesése az orosz költségvetésen is komoly lyukat ütött, és arra kényszerítette a Kremlt, hogy növelje a termelők adóterheit, újabb csapást mérve a nyugati szankciók miatt már így is küszködő energiaszektorra. A G7-ek vezette koalíció egyik tagja által az adóváltoztatásról készített elemzés, amelyet a Financial Times-szal is megosztottak, megállapította, hogy a lépés valószínűleg visszafelé sül el, mivel feláldozza az iparág hosszú távú beruházási képességét, hogy betömje az államháztartásban keletkezett hiányt. "Ez egyértelműen romboló hatással van az iparágukra" - mondta a tisztviselője.
A változtatások aláássák az orosz olaj- és gázipar jövőbeli termelési kapacitását azáltal, hogy olyan bevételeket vonnak el, amelyeket egyébként a berendezésekbe, a feltárásba és a meglévő mezők kitermelésébe való beruházásra lehetne fordítani. A módosítás lényege, hogy nem az orosz (Ural) olaj eladása után kell az adókat megfizetni, hanem az annál jóval magasabban forgó Brent jegyzése lett a referenciaár, ami alapján az adókötelezettséget számítják. Mindez az árkülönbözetből adódóan 25-30 százalékos többlet terhet jelent az orosz vállalatoknak.
A másik oldalon viszont a lépéssel Moszkva akár 600 milliárd rubeles (8 milliárd dollár) költségvetési többletbevételre is szert tehet. Ezzel pedig részben be lehet tömni azt a lyukat, ami a háború növekvő költségei és az energiahordozók csökkenő bevételei révén keletkezett a büdzsében. 2023 első negyedévében az orosz olaj- és gázadóból származó bevételek 45 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Érdekesség, hogy a finomított olajtermékek után fizetett adók és illetékek márciusban az előző év azonos időszakához képest 85 százalékkal zuhantak vissza. Putyin számára azért is életbevágó az adóemelés, mert Oroszország költségvetésében a bevételek 45 százalékát teszik ki az energiahordozók eladása után beszedett adók és illetékek.
A G7-ek árplafonját - amelyet a nyersolaj hordónkénti 60 dolláros árában állapítottak meg - decemberben vezették be több hónapos tárgyalások után. A lépés azt a célt szolgálja, hogy az orosz olaj továbbra se tűnjön el a világgazdasági körforgásból, így a lehető legkisebbre csökkentsék a piacokon jelentkező zavarokat, ám eközben Moszkva bevételeit a lehetőségek szerint a legkisebbre csökkentsék. Előzetesen ugyan Moszkva és a Kreml csatlósai is azt hangoztatták, hogy ezzel a Nyugat ismét lábon lövi magát, a tapasztalatok szerint viszont sikerült mindkét célt teljesíteni, így gazdaságilag "nehéz döntésekre" tudják Putyint kényszeríteni, ha az orosz diktátor továbbra is finanszírozni akarja a háborút.
Az OilX, az Energy Aspects tanácsadó cég egyik részlege szerint az orosz olajtermelés a múlt hónapban 10,4 millió hordóra csökkent, ami valószínűleg azt tükrözi, hogy a Kreml a termelés csökkentésével reagált az ársapkára. Az export – amely főként Ázsiába ment – 4,7 millió hordó volt, ami az OilX szerint az ötéves átlag alatt van. Bár a G7-országok úgy vélik, hogy az árplafon a szándékuknak megfelelően működik, a vámadatok arra utalnak, hogy az orosz olajtermelők magasabb árakat biztosítottak legalább néhány exportcikkért. A Nemzetközi Energiaügynökség múlt havi számításai szerint az orosz nyersolajexport súlyozott átlagára áprilisban a 60 dolláros hordónkénti árplafon szintje fölé emelkedett. Ugyanakkor a Brent nyersolaj múlt heti zuhanása azt jelezte, hogy a világpiacon inkább kínálati nyomás van, ami erősen behatárolja az orosz olaj árát is.
A G7-ek pénzügyminiszterei és jegybankelnökei ezen a héten Japánban találkoznak a hónap végén tartandó csúcstalálkozó előtt, ahol az orosz szankciók várhatóan a tárgyalások középpontjában lesznek. A kiszivárgott hírek szerint a cél nem az újabb szankciók bevezetése lesz, ehelyett a jövőben arra fognak összpontosítani, hogy fokozzák a nyomást a szabályokat kijátszó államokon. A G7-ek árplafon-koalíciója megpróbálja majd segíteni a piacon lévő szervezeteket a szabályok betartásában, rámutatva olyan trükkökre, mint például a hajók helymeghatározásának manipulálása vagy amikor "elfelejtik" különválasztani a szállítási, fuvarozási, vám- és biztosítási költségeket az olajártól.
A nyugati szakértők szerint az olajeladások megadóztatásának módosítása az ő szempontjukból sikernek tekinthető, hiszen ezzel Putyin közvetve elismeri, hogy belátható időn belül nem fog ismét azonos áron forogni a Brent és az Ural típusú olaj, ami kvázi azt jelenti, hogy továbbra is csak komoly diszkonttal tudják piacra dobni termékeiket az oroszok.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,10 pontos emelkedéssel, 144 587,49 ponton nyitott szerdán. 
