A magyar propaganda ugyan folyamatosan azt sulykolja, hogy a szankciók csak Európának okoznak problémát, a tények viszont egészen mást mutatnak. Az oroszok tavalyi döntése, hogy elzárták az európai gázcsapokat, totális öngólnak bizonyult. A gázfegyver bevetésével ugyanis nem sikerült térdre kényszeríteni az Európai Uniót, a nyugati országok magasabb árakon, de az orosz energiahordozók nélkül is letudták a téli időszakot. Eközben viszont a drasztikusan visszaeső orosz export, továbbá a gáz és az olaj árának jelentős csökkenése óriási érvágást jelent Putyinéknak. Ennek jelei már tavaly ősszel jelentkeztek, előbb a költségvetési többlet elolvadásával, amit az utóbbi hónapokban már komoly hiányba fordult át.
Ez a tendencia februárban is folytatódott, a hétfőn közzétett adatok szerint Oroszország szövetségi költségvetési hiánya 2580 milliárd rubelre (34,19 milliárd dollár) nőtt az év első két hónapjában. A brutális hiány hátterében két tényező áll, egyrészt Moszkva jelentősen növelte (katonai) kiadásait, miközben a bevételek látványosan csökkentek a visszaeső olaj- és gázbevételek miatt - közölte a pénzügyminisztérium hétfőn.
A szakértők véleménye megoszlik, hogy Oroszország gazdasága mennyire bizonyult ellenállónak az ukrán invázió miatt tavaly bevezetett nyugati szankciókkal szemben. A GDP ugyan a hivatalos statisztikák szerint a vártnál kisebb mértékben esett vissza, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gazdaságot elkezdték átállítani a hadsereg kiszolgálására, így a polgári lakosság ellátása háttérbe szorult, és érezhetően csökkent az életszínvonal is. Abban többé-kevésbé konszenzus van, hogy a konfliktus előtti jóléti szintre való visszatérésre belátható időn belül esély sincs, mivel a kormányzati kiadások egyre nagyobb részét fordítják a hadseregre. De ahogy jeleztük, nem csak a kiadások miatt van gond, hiszen az olajtermékekre bevezetett árkorlátok leszorítják Moszkva kulcsfontosságú exportbevételeit.
A pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint az olaj- és gázbevételek 46,4 százalékkal, 947 milliárd rubellel voltak alacsonyabbak január-februárban, mint a tavalyi év azonos időszakában, az első két hónap összesített költségvetési bevételei pedig 24,8 százalékkal csökkentek. A pénzügyminisztérium a visszaesést a jövedelemadó-bevételek csökkenésének tulajdonította. A magasabb kiadások részben bizonyos szerződéses kiadások előfinanszírozásával függenek össze, ám hivatalosan ennél többet nem közöltek.
Az ugyanakkor kiderült, hogy a költségvetési kiadások 2023 első két hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest 51,5 százalékkal voltak magasabbak, 5740 milliárd rubelre nőttek. A pénzügyminisztérium ugyan tavaly megszüntette a havi költségvetési adatok közzétételét, ám így is kiszámítható volt, hogy a havi költségvetési hiány februárban 821 milliárd rubelre csökkent a januári rekordszintű 1760 milliárd rubelről. Miután az első két hónap hiánya gyakorlatilag az éves tervezetnek megfelelő 2925 milliárd rubeles deficitre rúg, így ennek finanszírozása egyre égetőbb probléma, már csak azért is, mert semmi jele annak, hogy a bevételeket növelni tudnák, hiszen a gázárak folyamatosan csökkennek, az olajár pedig stagnál. Egyes kommentárok szerint mindez szigorúbb monetáris politikára kényszerítheti az orosz jegybankot, amely tovább emelheti a 7,5 százalékos irányadó kamatot.
A fentiek alapján még ígéretnek is gyengének tűnik Anton Sziluanov pénzügyminiszter fogadkozása, hogy tartani fogják az idei évre tervezett 2,3 százalékos GDP arányos költségvetési hiányt. Ehhez ugyanis be kellene fejezni a háborút, amelyre Vlagyimir Putyin aligha készült fel.
Moszkva olajból és gázból származó bevétele tavaly mintegy 11 600 milliárd rubelre rúgott, ami stabil támaszt jelentett, és könnyű volt ebből a pénzből finanszírozni a háborús kiadásokat. Miután ezek erősen megcsappantak, új forráshoz kellett a Kremlnek nyúlnia. Így a közelmúltban például a Nemzeti Vagyonalap (NWF) egyes elemeit is értékesítették, februárban 131,7 milliárd rubel értékben kínai jüant és aranyat adtak el, ami több mint háromszorosa a januárban elköltött összegnek. Tetézi Oroszország bajait, hogy a szankciók miatt világszerte óriási összegekben fagyasztották be Moszkva külföldön lévő tartalékjait. Érdemes megjegyezni, hogy az NWF még így is komoly összegek felett diszponál, március 1-jei adatok szerint az alap vagyona 147,2 milliárd dollárra csökkent, a február végi 155,3 milliárd dollárról. A márciusi érték a GDP 7,4 százalékának felel meg, ennek valamivel több mint a fele likvid eszközben volt.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kegyelemben részesített 23, „szélsőségességért elítélt” politikai foglyot – közölte az államfő sajtószolgálata szombaton. 
