Hszi úgy fogalmazott: "minden ország egy hajóban evez", és közösen kell szembenézniük a viharokkal a jövő érdekében. "Elfogadhatatlan bármilyen kísérlet arra, hogy bárki is a tengerbe taszíttasson" - tette hozzá, arra figyelmeztetve, hogy a nemzetközi közösség súlyos nehézségekkel találná szembe magát, ha bármelyik tagját megpróbálná kivetni sorai közül - írja az MTI.
Kínára az utóbbi időben növekvő nyomás nehezedett amiatt, hogy az ukrajnai háború kapcsán nem ítélte el Oroszországot, és bírálta a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióit. Az Európai Unió vezetői április elején egyeztettek a kínai elnökkel, felszólítva Pekinget, hogy ne segítsen Moszkvának a nyugati szankciók megkerülésében. Washington pedig Kínával szemben is szankciókat helyezett kilátásba, ha segítséget nyújt Oroszországnak.
A kínai elnök úgy vélekedett: "a tények ismét bebizonyították, hogy a hidegháborús mentalitás, a hegemón ideológia és a hatalmi politika ellehetetleníti a globális békét". Hszi ezúttal is az országok közötti konfliktusok tárgyalásos rendezését szorgalmazta.
Szót emelt mindazonáltal a kettős mérce, az egyoldalú szankciók és a "messzire nyúló" joghatóság ellen. Működésképtelennek nevezte az unilateralizmust, valamint a szélsőséges nyomásgyakorlás, illetve az ellátás megszakításának és az országok közötti kapcsolatok leépítésének gyakorlatát.
Gazdasági kérdésekről szólva a kínai elnök szorosabb makrogazdasági együttműködést sürgetett a világ jelentősebb gazdaságai között a globális ellátási lánc stabilizálása érdekében. Hszi szerint Kína erőteljes lendületet képes biztosítani a járvány utáni talpra állás számára.
A kínai gazdaság ellenállóképességét méltatva nem említette az ország egyes részeit, köztük a fontos gazdasági és pénzügyi központként számon tartott Sanghajt sújtó járványhullám megfékezésére alkalmazott intézkedések gazdaságbénító hatásait. Bár a kínai gazdaság az első negyedévben gyorsuló ütemben növekedett, elemzők szerint az elhúzódó karanténintézkedések visszafoghatják a növekedést.
Hszi az ázsiai országokkal ápolt kapcsolatok fejlesztését tűzte ki célként beszédében, nyitottabb és nagyobb ázsiai piac kialakítása érdekében.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
