|
| Szijjártó Péter tavaly decemberben, a Visegrádi Négyek találkozóján Prágában. EPA/MARTIN DIVISEK |
A magyar kormány nem tart attól, hogy a jövőben esetleg uniós pénzektől eshet el a magyar demokrácia állapota és az ezzel kapcsolatos uniós aggályok erősödése miatt – erre utalt Szijjártó Péter a France 24-nek adott interjúban.
Nem számít, mit gondol
Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e a magyar kormány újragondolni a politikáját tekintettel arra, hogy a kohézióért és reformokért felelős új uniós biztos, Elisa Ferreira a jogállamisági kritériumok betartásához szeretné kötni az uniós pénzek kifizetését, és emiatt Magyarország kohéziós forrásokat veszíthetne, a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta:
Nagyon érdekes és izgalmas, hogy mit gondol erről a biztos, de igazából nem számít.
Szijjártó Péter szerint ugyanis az uniós szerződésekben már le vannak fektetve azok a feltételek, amelyeket teljesíteni kell annak érdekében, hogy az ország hozzájusson a kohéziós pénzekhez.
Hozzátette: ezek a pénzek nem humanitárius adományok a nyugat-európai országok részéről, hiszen cserében a közép-európai államoknak meg kellett nyitniuk a piacaikat, és be kellett engedniük a külföldi tőkét. Megismételte az Orbán-kormány gyakori érvét, mely szerint a térségünkbe érkező uniós források 70 százaléka az itt lévő nyugat-európai cégeken keresztül visszaáramlik Nyugat-Európába.
Az európai kohéziós alapoknak semmi közük politikai és szubjektív vitákhoz
– véli a külgazdasági és külügyminiszter.
Technikai döntés a büntetés elfogadása
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tavaly elfogadta az uniós pénzek szabálytalan kezelése miatt kirótt uniós büntetést – ez egyes források szerint 500-600 milliárd forintra rúghat, más források szerint 500 milliárdnál kevesebbről van szó –, Szijjártó azt válaszolta:
Ez egy technikai döntés volt a részünkről annak érdekében, hogy folytathassuk a befektetéseket, és azok ne álljanak le, mert az károsítaná a gazdaságot.
Szerinte megfelelően használják fel az uniós alapokat.
Arra a felvetésre pedig, hogy a New York Times tavaly novemberi cikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök gyakorlatilag családja és barátai meggazdagodására használta fel az uniós mezőgazdasági támogatásokat, Szijjártó szintén azt mondta: megfelelően használják fel a forrásokat, és állnak a vizsgálat elébe.
Szerinte ez egy személyes ügy, amely mögött a cikkben megszólaló volt vidékfejlesztési államtitkár, Ángyán József sértettsége áll – akinek nem mellesleg a szakmai hozzáértését is megkérdőjelezte a miniszter.
Maguk döntenének a néppárti tagságról
Szijjártó Péter a jogállamiság kérdésével összefüggésben beszélt arról is, hogy a jövőben várhatóan elég sokszor fog az Európai Parlament (EP) a múlt hetihez hasonló, Magyarországot elmarasztaló deklarációkat elfogadni, mivel az EP-t szerinte „szocialista-liberális-zöld orientációjú” többség uralja.
Arra a felvetésre, hogy az EP legnagyobb frakcióját az Európai Néppárt adja, amelynek jelenleg a Fidesz is (felfüggesztett) tagja, azt válaszolta:
Nagy vita van arról, hogy továbbra is tagok legyünk-e az Európai Néppártban.
Úgy véli, hogy a Néppárt fókusza balra tolódott el, és ezt a Fidesz nem szereti.
Meg kell néznünk, hogy vissza tudjuk-e húzni a fókuszt a jobboldal irányába, aztán meg kell hoznunk a saját döntésünket, hogy maradunk-e a Néppártban vagy sem.
Fontos az orosz szál...
A magyar külügyminiszter kitért az orosz kormányhoz fűződő jó kapcsolatokra is, amit gazdasági-energiabiztonsági okokkal indokolt.
Számunkra fontos a kapcsolat Oroszországgal. Ez nem kérdés. Ugyanis egy kicsi közép-európai ország vagyunk, amely csaknem 100 százalékban Oroszországból fedezi a gázellátását.
Hozzátette: az oroszok ebből a szempontból eddig mindent betartottak, amit ígértek.
Nekünk ez a legfontosabb. Kis ország vagyunk, nem leszünk gyökeres változást hozó szereplők a geopolitikai témákban. Mindenkinek tudnia kell, milyen súlycsoportba tartozik.
... de nem vétózzák meg a szankciókat
Arra a felvetésre, hogy szándékában áll-e Orbán Viktornak megvétózni az Oroszországgal szemben még hatályban lévő uniós szankciókat, azt válaszolta:
Nem, határozottan nem fogunk így cselekedni. Ahogy soha nem törtük meg az európai egységet az orosz szankciók ügyében, úgy a jövőben sem fogjuk, tehát ebből a szempontból mindig egyet fogunk érteni a mainstreammel.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a szankciók miatt Magyarország 8,5 milliárd dollár exportlehetőséget veszített. Eközben szerinte 2018-ban Németország 56, Franciaország 40, Olaszország 37 százalékkal növelte kereskedelmét Oroszországgal.
Mikor a riporternő megjegyezte, hogy ezekről majd az illetékes politikai vezetőket fogja megkérdezni, (de most Magyarországról van szó), Szijjártó közölte, hogy csak a tények miatt hozta szóba ezeket az általa érdekesnek nevezett mutatókat.
„Johnson a személyes barátom”
Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök kapcsolatáról Szijjártó azt mondta: viszonyuk a kölcsönös tiszteleten alapul. Elismerte, hogy egyes témákban nem értenek egyet, de szerinte mindig képesek racionálisan beszélni egymással. (Orbán Viktort tavaly októberben fogadta Párizsban a francia elnök – a szerk.)
Szijjártó végezetül a Brexitről is szót ejtett. Szerinte most az a fontos, hogy az EU és az Egyesült Királyság meg tudjon állapodni egy olyan mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményről, amely a lehető legkevesebb akadályt gördíti majd a kereskedelem és a befektetések elé.
A magyar külügyi és külgazdasági miniszter a brit kormányfőt, Boris Johnsont bátor embernek és személyes barátjának nevezte.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
