Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése március 16-i rendkívüli ülésén javasolta Oroszország kizárást a szervezetből, megítélése szerint ugyanis egy másik tagország, Ukrajna megtámadásával Oroszország súlyos jogsértéseket követett el, és nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még aznap értesítette a szervezetet országa azon szándékáról, hogy kilép a nemzetközi szervezetből.
Ahhoz, hogy Koszovót felvegyék az Európa Tanácsba, a tagországok kétharmadának támogatására van szükség, eddig viszont Oroszország akadályozta a felvételét.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Szerbiához hasonlóan Oroszország sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és akadályozza felvételét a nemzetközi szervezetekben.
A pristinai kormány szerint Oroszország távozása után bizonyosan megvan a kellő támogatása ahhoz, hogy beléphessen az Európa Tanácsba, és utasította a külügyminisztériumot, hogy kezdje meg a csatlakozási folyamatot.
Felrúgott nemzetközi megállapodás
Aleksandar Vucic szerb elnök azonnal reagált a pristinai lépésre, és összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. Az államfő szerint Koszovó ezzel a lépéssel egy újabb nemzetközi megállapodást rúgott fel, azt amelyet Belgrád és Pristina Washingtonban kötött meg. A dokumentum szerint Pristina ígéretet tesz arra, hogy nem kérelmezi felvételét egyetlen nemzetközi szervezetbe sem.
Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. A kilenc évvel ezelőtt megkötött megállapodásban foglaltak nagy részét azonban azóta sem valósították meg. 2020-ban Washingtonban újabb megállapodás született, de az abban írtak megvalósítására sem törekszik egyik fél sem, holott a kapcsolat rendezése mindkettejük európai integrációjának a kulcsa.
(MTI)
A nettő eredmény 5,33 milliárd forintra nőtt. 
