Az államháztartás központi alrendszerének decemberi pénzforgalmi hiánya 1287,0 milliárd forintot tett ki, így az éves hiány 4753,4 milliárd forint volt 2022-ben. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 4611,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 263,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 405,8 milliárd forintos hiányt mutattak.
A tavalyi évben - és 2023-ban is - kiemelten fontos feladat volt a nyugdíjasok védelme, melynek érdekében számos intézkedést hozott a kormány: többek között kifizette a teljes 13. havi nyugdíjat, valamint kiegészítő nyugdíjemelésekről és a nyugdíjprémium kifizetéséről is gondoskodott. Így 2022-ben nyugellátásokra 4791,5 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből, derült ki a minisztérium közleményéből. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is: ezek mértéke 2203,2 milliárd forintban teljesült 2022-ben.
A központi alrendszer bevételei szempontjából kiemelendő, hogy a 2022. évi 29 786,1 milliárd forint összegű bevételek az előző év azonos időszakához képest 4684,2 milliárd forinttal, 18,7 százalékkal magasabb összegben alakultak.
2022-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya várhatóan a tervezetteknek megfelelően, a GDP 4,9 százalékán alakult, a különleges földgázkészlet-felhalmozást is számítva pedig a hiány 6,1 százalékon teljesülhetett. A minisztérium szerint az államadósság a vártnál erőteljesebben csökkenhetett, a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 73,5 százalékra javult a 2021. évi 76,8 százalékról. A kormány 2023-ban is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását; az idei évre tovább csökkenő államadóssággal és 3,9 százalékos hiánnyal számolunk.
A Mol-árfolyam is 3800 forint alá csökkent. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
