Az egynapos figyelmeztető sztrájkhoz sokan csatlakoztak a közszférában és a közoktatásban, az energiaiparban, az állami közlekedési vállalatoknál, a kereskedelemben, a teherfuvarozásban.
A vasúti közlekedésben csak minden második vonat közlekedett kedden, de miután a lakosság felkészült a tiltakozónapra, a pályaudvarokon nyugalom volt, nem alakultak ki kaotikus jelenetek. A párizsi metróban nem voltak fennakadások, a buszok és a villamosok viszont ritkábban közlekedtek.
Az oktatási tárca szerint a tanároknak átlagosan 6 százaléka vett részt a sztrájkban, a középiskolákban 10 százalékos az arány, a szakszervezetek szerint azonban ennél jóval többen tiltakoztak országszerte a közoktatási intézményekben, ahol a menzák sem nyitottak ki.
Az utcai megmozdulásokat délután szervezik, 150 városban rendeznek felvonulásokat, Párizsban 2 órakor indult a menet az Italie tértől. A megmozdulás célja a jelenleg 5,6 százalékos inflációt követő, illetve azt meghaladó fizetésemelés kikényszerítése a munkáltatóktól.
A sztrájkolók az ellen is tiltakoznak, hogy a kormány hatóságilag kötelez egyes sztrájkoló olajipari dolgozókat a munkafelvételre annak érdekében, hogy a kőolajtárolók blokádját feloldják, és megszűnjenek az ellátási gondok a benzinkutakon.
Hétfőn a kormány a TotalEnergies két újabb tározóját nyittatta meg a prefektúrával, és Olivier Véran kormányszóvivő jelezte, hogy a "hatósági eljárások addig folytatódnak, ameddig szükséges". A szakszervezetek minden alkalommal megtámadták a bíróságon a kormány fellépését, de az igazságszolgáltatás úgy ítélte meg, hogy a prefektúra eljárása törvényes és arányos.
A TotalEnergies vezetősége a kormány nyomására csütörtökön ült először tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek képviselőivel a sztrájk szeptember 27-i kezdete óta. Péntek reggel a cég többségi szakszervezetei - a CFDT és a CFE-CGC - bejelentették, hogy megszületett a megállapodás a 7 százalékos béremelésről novembertől, valamint 3 és 6 ezer euró közötti rendkívüli bónusz kifizetéséről minden munkavállalónak.
A sztrájkot meghirdető CGT szakszervezet azonban - amely 10 százalékos fizetésemelést követelt, 7 százalékot az inflációra, 3 százalékot pedig a cég által az első fél évben elkönyvelt 10,6 milliárd eurós nyereség igazságosabb elosztásaként - nem írta alá a megállapodást.
Miután az amerikai Esso-ExxonMobil olajipari vállalatnál a korábban tüntető dolgozók felvették a munkát, az ellátás valamelyest javult, de a benzinkutak harmadánál még mindig hiány van legalább egyik üzemanyagból, Párizsban a kutak 40 százalékánál vannak ellátási gondok.
Emmanuel Macron államfő hétfőn ígéretet tett arra, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy "ez a válság a lehető leggyorsabban rendeződjön".
A kormány ugyanakkor elismerte a franciák aggodalmait az infláció miatt. Gérald Darmanin belügyminiszter kedden úgy vélte, hogy "gond van a fizetésekkel", és azt kérte a munkáltatóktól, hogy amennyiben van rá fedezet, emeljék a béreket.
Az olajipari sztrájknak és a vasúti dolgozók munkabeszüntetésének folytatását illetően Philippe Martinez, a szervező CGT szakszervezet főtitkára elmondta: a dolgozóknak kell eldönteniük, hogy mi történjen. A legnagyobb szakszervezet, a reformpárti CFDT viszont nem vesz részt a tiltakozó megmozdulásban, mert nem tarja célravezetőnek az általános sztrájkot az inflációs gondokra, álláspontjuk szerint a fizetésemeléseket ágazatonként külön-külön kell megtárgyalni a munkáltatókkal.
Az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint a franciák 39 százaléka támogatja a megmozdulást, 49 százalékuk nem ért vele egyet.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
