Januártól nemcsak az új egészségügyi szolgálati jogviszony dübörög majd élesben, hanem komoly egészségügyi struktúra-átalakítás is kezdetét veszi – írja a Népszava. Információik szerint az új egészségügyi rendszer mintegy 40 „csúcsvezetőjét” keresi Pintér Sándor belügyminiszter, akiket a nemrég bejelentett bizottság tagjai - Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárság köztestületi igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, az országos kórházfőparancsnok helyettese, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja és Müller Cecília országos tiszti főorvos – castingoltatnak. A bizottságba Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is meghívást kapott, de nem fogadta el a felkérést.
„Évek óta mondjuk, hogy az egészségügyi ellátás jelenlegi rendszere nem felel meg a követelményeknek, gazdaságtalanul és nem megfelelő hatékonysággal, rossz szervezeti struktúrában működik. Tehát szükség van módosításokra. DE! Amikor hozzányúlunk valamihez, és meg akarjuk változtatni, több mindenre oda kell figyelni. Például alapvető követelmény az, hogy azt a szervezetet, amit át akarok alakítani, stabilizálom előtte”
– mondta lapunk megkeresésére Dr. László Imre, aki szerint a járvány olyan stádiumba érkezett, amikor halljuk, tapasztaljuk, hogy már idősebb háziorvosokat, pszichiátereket, szemészeti szakorvosokat, fogorvosokat vonnak be a Covid-ellátásba. Ebből logikusan következik, hogy feltehetően nincs minden renden, azaz alapvető gondokkal küszködik az ellátórendszer.
„Egy ilyen helyzetet azzal súlyosbítani, hogy kiderül egy küszöbön álló gyökeres átszervezés, miközben a különböző kórházak és rendelőintézetek vezetésirányításában is megfeszítetten dolgoznak a járvány miatt, az egyenlő ezeknek az embereknek az elbizonytalanításával. Azt hiszem, ki kell mondjam: ez a dilettantizmussal egyenlő” – jelenti ki a Demokratikus Koalíció politikusa.
A Népszava szerint a kinevezendő új „csúcskórház-igazgatók” tervezett tömeges válogatása kapcsolódik a jogállási törvényhez, mivel annak életbelépése után a kialakuló új struktúrában ők lennének az egyes területek egészségügyi ellátásáért felelős vezetők. Hozzájuk tartozna a régió többi kórháza, rendelőintézete, alapellátója is. Egyes források szerint ők kormánytisztviselői státuszban dolgoznának és várhatóan már január előtt hivatalba lépnek, mivel a terv szerint ők kötnék meg a jogállási törvényben előírt új munkaszerződéseket az állami szolgálatban maradó dolgozókkal.
„Elképzelhető, hogy ezek a sürgős fokozatra kapcsolt egészségügyi rendszerben történő változtatások a Boston Colsulting Group által kidolgozott egészségügyi reform elemei, amit a kormány tíz évre titkosított. Mondhatjuk azt is, nem akarták idegesíteni az egészségügyi dolgozókat vele, de ezzel hergelni is lehet az embereket” – véli az ex-kórházigazgató.
Innentől kezdve ugyanis jönnek a találgatások, feltételezések, amelyek a legképtelenebb helyzeteket is valósnak tudják beállítani, tehát akkor már egyszerűbb lett volna transzparensen közölni a lakossággal az elemzést, ahogy Szlovákia ezt meg is tette.
Dr. László Imre szerint nagyon súlyos hiba, hogy miközben hihetetlen erőfeszítésekkel dolgozik az egészségügy és az emberek életéért küzd, olyan információval kínálják meg, ami az egzisztenciális létbizonytalanságukat tovább növeli.
„Nem elég, hogy a béremelést rosszul csomagolták be - hiszen hiába finom a tölteléke, mert van benne béremelés meg hálapénz elleni küzdelem -, de olyan dolgokkal szórták meg, ami miatt ehetetlenné vált”
– mondja a politikus, aki nem tartja kizártnak, hogy az eddig forrongó orvosok egy részének sajnos elhalkul majd a hangja, hiszen 40 csúcsvezetői pozícióról van szó, ami megélhetést biztosít. Bár nehéz lehet úgy igent mondani, hogy semmi információ nincs az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosításairól, tehát látatlanban kell elfogadni egy megbizatást, aminek számos bizonytalan eleme van.
A negyven kiemelt intézmény a megyei kórházak, és a főváros nagyobb intézményei lesznek, amelyek korábban is megyei besorolásúak voltak, vagy olyan országos vezetői intézmények, mint például az Amerikai úti Idegsebészeti Intézet.
„De mi van azokkal a szakrendelőkkel, amelyek jelen pillanatban az önkormányzat hatáskörébe tartoznak? Mi van a feldobott labdával, ami az alapellátásra, a háziorvosokra vonatkozik? Mindent állami irányítás alá akarnak besöpörni?” – teszi fel a kérdést Dr. László Imre.
Egyelőre az is tisztázatlan, hogy mi lesz a sorsuk a most is regnáló, határozott időre kinevezett főigazgatóknak az új struktúrában. Eddig a megüresedő vezetői posztokat meghirdették, a pályázatot bíráló bizottság értékelte, melynek tagjai közt ott ültek a szakmai érdekképviseleti szervezetek, így a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a működtető Állami Egészségügyi Ellátóközpont, a szaktárca és az orvosi kamara képviselői. Jelenleg is vannak futó pályázatok, úgy tudni, hogy ezeket – eredményhirdetés helyett – érvénytelenítik.
Dr. László Imre szerint már nem is csodálkozunk, hogy a javaslattételi bizottságba be sem került Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, viszont a katonaságtól igen.
„Az egészségügy lassan már olyan, mint a futball. Mindenki foglalkozik vele, s meg van róla győződve, tudja, hová kell rúgni a 11-est.”
A tegnap esti szigorításokkal kapcsolatban kifejtette, hogy nemcsak az a baj, hogy napi 100-hoz közelítenek a halálozási számok, s a fertőzöttségi adatok, a kórházban kezelt és gépre kapcsolt betegek száma is minden eddiginél magasabb.
Hanem az, hogy jelen pillanatban az elvégzett tesztvizsgálatok 27,28 százaléka pozitív.
Mindez azt jelenti, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által deklarált 5 százalékos arányt messze túlléptük, aminek két következménye van: mivel jóval 5 százalék felett van a napi pozitív esetek aránya, teljességgel kiszabadult a kontroll alól a járvány. A másik, hogy a tesztek negyede pozitív, és a tesztvizsgálatok a betegségek tüneteit felmutató emberekre irányulnak, tehát már nincs szűrő jellege a teszteléseknek. Azaz nem tudjuk kiszűrni azokat, akik tünetmentesen fertőzőek és az utcán járnak-kelnek.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet a várható tetőzés időpontja, azt mondja: lehetetlen megjósolni már. Pár hete még november végét mondták a szakemberek, ám a Washingtoni Egyetem csapata, amely matematikai modellek segítségével próbálja megjósolni a járvány lefutását, mást állít.
„Ha nem változtat Magyarország a járványvédekezés eddigi módszerein, akkor decemberre-januárra akár napi 500-550 fő is meghalhat egyetlen nap alatt majd.”
