A Washingtonban működő Egészségmérési és -értékelési Intézet matematikai modellezéssel már október elején azt jósolta, hogy Magyarországon nemsokára COVID-katasztrófa elé néz. Most hétvégén már Orbán Viktor miniszterelnök is kijelentette: a napi esetszámok nagyon hamar a környező országok magas fertőzöttségi mutatóit hozhatják, s a legfrissebb számok alakulását nézve igen nagy a realitása annak, hogy a vészforgatókönyv be is igazolódik.
De vajon az egyébként is igen leterhelt magyar egészségügy, - amely az elmúlt héten az orvosi béremelésről és a hálapénz kivezetéséről szóló törvénytől volt hangos -, hogy fogja bírni a rá váró extra esetszámokat úgy, hogy olyan hírek keringenek, miszerint elfogyott a kórházakból a súlyos betegeknek adott Remdesivir nevű gyógyszer (bár ezt Müller Cecília országos tisztifőorvos cáfolta), vagy hogy az egyik orvosi egyetem szervezeti egységének vezetője arra kéri a kollégáit, két nap pihentetés után többször is használják az egyszer használatos FFP2 maszkokat, mert nincs elég raktáron …
„Azok után, hogy a második hullám augusztus végén elindult, s a fiatalok után pár hét eltolódással megint megjelent az idősek körében a vírus, várható volt a további növekedés is. De ahogy aneszteziológusok, intenzív terápiás orvosok és nővérek is jelzik, Magyarországon a legszűkebb keresztmetszetet nem a lélegeztetőgépek és a kórházi ágyak száma jelenti feltétlenül, hanem a humán erőforrás-kapacitás területén tapasztalható hiány” – mondja a lapunk által megkérdezett Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser.
Jelen pillanatban hozzávetőleg 2000 intenzív terápiás nővér és ugyanennyi orvos van, ezért az egyre keményebb adatok miatt a Magyar Orvosi Kamara régóta jelzi, hogy az első hullámhoz hasonlóan az elektív, tervezhető műtéteket le kellene állítani, hiszen ezek is foglalják az intenzív kapacitásokat, mert átvezényléssel sem oldható meg teljesen a probléma. Az intenzív terápiás munka speciális szaktudást, és összeszokott csapatmunkát kíván meg, egy beugrós, átvezényelt nőgyógyász, fül orr gégész nem fogja tudni ezeket a műszereket, gépeket kezelni.
A szakember szerint jó megoldás, hogy centrumkórházakban próbáljuk ellátni a súlyos betegeket, de az átvezényelt egészségügyi dolgozóknak meg kell teremteni a megfelelő munka- és élhetési körülményeit, amelyek könnyebbé teszik a felelősségteljes munkát.
„Ha egy nővérnek messzire kell az új munkahelyre utaznia, legalább szervezzük meg, hogy reggel és este taxi vigye-hozza, ne tömegközlekedéssel kelljen utaznia, vagy ha úgyis üresen állnak a turisztikai szálláshelyek, és az adott kórház közelében van airbnb, akkor az állam bérelje ki számára" - mondja a szakértő, s hozzáteszi: "A szakma képviselői is jelezték, hogy a 2-3 napja rohamosan emelkedő lélegeztetettek száma rossz jel, ezért a politikai vezetésnek hasonlóan a szlovákokhoz, szigorító intézkedéseket kellene bevezetnie".
"Látható, hogy a hatósági ár bevezetésével sem lett magasabb a fizetős tesztelések száma. 10 ezer tesztelésnél pedig a pozitivitás aránya a múlt héten előfordult, hogy már a 14 százalékot is meghaladta. Nemzetközi viszonylatban is sok szakértő látja, hogy milyen iszonyú keveset tesztelünk. Ennek minimum a háromszorosát kéne végezni annak érdekében, hogy ki tudjuk szűrni, s bármilyen esélyünk legyen a fertőzöttek izolálására” – hangsúlyozza az egészségügyi menedzser.
Arra a kérdésünkre, hogy valóban elérte-e Magyarország a tesztkapacitás határát, Rékassy azt mondja, 10 ezernél többet képtelenek vagyunk elvégezni, ami azért szomorú, mert léteznek olyan magánlaborok, amelyek képesek lennének többet csinálni, vagy a WHO ajánlására állatorvosi laborokat is be lehetne vetni. Ezen kívül most folyik az összehasonlító vizsgálat az újdonságnak számító antigén-teszteléssel kapcsolatban, ami ha nem is olyan hatékonyságú, mint a PCR-teszt, de ez is egy fegyver lehetne abban,hogy minél több COVID pozítiv embert tudjunk minél hamarabb megtalálni, és időben izolálni. Ehhez a jelen fertőzőttségi szint mellett legalább napi 30 ezer PCR tesztre lenne szükség!
„Mivel hadinyelven szólva ezt a csatát már elbuktuk a teszteléseknél, plusz rég elvesztettük a kontaktkutatással foglalkozó embereket, egyértelmű a további esetszám-növekedés. Ha kapkodva még akarunk tenni bármilyen utólagos intézkedést a helyzet mentésére hozni, akkor most kéne korlátozni a lakosság mozgását ugyanúgy, mint az első hullámnál” – jelenti ki a szakértő.
Abban, hogy ne ismétlődjön meg Magyarországon a bergamói történet, Rékassy Balázs pesszimista: „Szeretném, hogy ne következzen be, de sajnálatosnak látom, hogy a kormány teljes gondolatváltáson ment át, és fontosabb számára, hogy a gazdaságot megmentse. Egyetértek, fontos, hogy működjön az ország, de eközben meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy ezt a vírust kordában tartsuk, ez pedig kizárólag az emberi kontaktusok számának csökkentésével, illetve profi járvány-menedzsmenttel lehet elérni. Ezért tartom jónak a szlovák és cseh mintát például, az iskolabezárásokat, és a szigorításokat. Ki kell bírnunk ezt a pár hónapot, mert más választásunk nincs”.
Riasztónak tartja, hogy Amerikában és Európában így tombol a második hullám. Látható, hogy a Magyarországon tapasztalható szeptemberi relatíve lazulás és a kormány által kommunikált üzenet nem jött be, aminek köszönhetően az első és legfontosabb a gazdaság megmentése.
„Nem beszélve arról, hogy míg a nyugat-európai országok meg tudták oldani, hogy a megszűnt munkahelyeket az állam komolyan kisegítette, s hónapok óta 80 százalékos hozzájárulással segíti az embereket, addig Magyarországon az állami munkahelymegtartó intézkedések hatását nem igazán látjuk”.
A fent említett amerikai Egészségmérési és -értékelési Intézet szerint, ha Magyarországon a jelenlegi trendek folytatódnak, nagyon hamar katasztrofálissá fog válni a helyzet. Az év végéig több mint 12 500 halálos áldozata lehet a járványnak, a november végére várt tetőzéskor 35 ezren fognak ténylegesen megfertőződni (tehát az azonosított és az azonosítatlan fertőzöttek együtt), és 220-an fognak meghalni naponta.
A napi halálozások számának tetőzését a jelenlegi trendek alapján november 19-re teszik, amikor várhatóan 210-nél is többen fognak naponta elhunyni a Covid-19 következtében. Ha mindenki viselne maszkot, a csúcsot ki lehetne tolni december elejére, és alapvetően jelentősen kevesebb embernek kellene meghalnia. Ha szabadjára engedik a járványt, karácsonykor lesz a legrosszabb a helyzet, 550 napi halottal. De ebbe belegondolni is rossz.
Elhallgathatnak a fegyverek Kongóban. 
