Ma mutatja be Boris Johnson brit kormányfő a brit parlamentben a koronavírus-járvány megfékezésére vonatkozó új tervet, este pedig élő televíziós adásban szól majd a nemzethez.
Jönnek a zónák
A Guardian által ismertetett stratégia szerint Angliát három zónára (közepes, magas és nagyon magas kockázatú) fogják osztani. Az, hogy melyik régió hova kerül, elsősorban a fertőzési rátájától függ majd, de fontos szempont lehet a fertőzésszám növekedési üteme és a diagnosztizált fertőzöttek teljes száma is.
Az első „kalapba” azok a térségek kerülnek, amelyekben a 100 ezer lakosra jutó regisztrált esetek száma nem éri el a százat.
Itt az eddig országos szinten érvényes korlátozások maradnak érvényben, azaz
nem gyűlhet össze hatnál több ember sem fedett helyen, sem szabadtéren. Esküvőket maximum 15, temetéseket maximum 30 résztvevővel lehet tartani. Sportrendezvényekre csak szabadtéren kerülhet sor.
A második zónába azok a régiók kerülnek, amelyekben a 100 ezer lakosra jutó regisztrált esetek száma meghaladja a százat.
Itt a különböző háztartásokban élők nem találkozhatnak egymással „privátban” (tehát saját házukban vagy kertjükben), azaz nem mehetnek vendégségbe egymáshoz –
kivéve, ha úgynevezett „támogató buborékot” hoznak létre, amely nem változtatható, és amelyben az egyik háztartásban csak egy felnőtt lehet.
Ebben a zónában az idősotthonokban élőket csak kivételes esetben lehet látogatni (ha az idős ember haldokol). Az itt élők tölthetik ugyan szabadságukat a zónán kívül is, de csak a velük egy háztartásban élőkkel vagy a velük egy támogató buborékban lévőkkel együtt.
Esküvőket és temetéseket maximum 15 résztvevővel lehet tartani, az esküvőket követő ünneplést betilthatják.
A harmadik zónába azok az eredetileg második zónás térségek kerülnek, amelyekben a korlátozások nem tudták megállítani a fertőzés terjedését. Ebben a zónában
a különböző háztartásban élők semmilyen körülmények között, még a szabadban vagy nyilvános helyen sem találkozhatnak egymással. Éjjelre lakhelyelhagyási korlátozásokat léptethetnek életbe, a vendéglátó egységeket (pubok, éttermek) és szórakozóhelyeket pedig bezárják.
Az iskolák azonban nyitva maradhatnak a jelenlegi tervek szerint, és a vallási összejöveteleket is meg lehet tartani.
Angliában október elején egyébként Nottingham fertőzöttségi rátája volt a legmagasabb, ahol 734 regisztrált eset jutott százezer lakosra. Ezt követi a többi közt Liverpool (528) és Manchester (427).
Miért szigorítanak?
Az újabb korlátozásokról azután döntött a kormány, hogy – sok más európai országhoz hasonlóan – Nagy-Britanniában is megugrott a regisztrált fertőzések száma. (Igaz, eközben jelentősen nőtt az elvégzett tesztek száma is.)
Az új, napi halálesetek száma ugyanakkor eddig csak kis mértékben emelkedett, és messze elmarad a tavaszi csúcsértékektől:
Dúl a tudósháború
Azzal kapcsolatban, hogy mi lenne a megfelelő stratégia vírus-ügyben, a tudóstársadalom is megosztott. A brit kormányt segítő tanácsadó testület (Tudományos Tanácsadó Csoport Vészhelyzetekre, Sage) múlt héten például azzal állt elő, hogy
a járvány megfékezésére bevezetni tervezett korlátozások nem elég kemények.
A testület egyik tagja, John Edmunds szerint a szigorra azért van szükség, hogy elkerüljék az egészségügy túlterhelését.
Szintén múlt héten tett közzé ugyanakkor egy deklarációt tudósok egy csoportja, amelyben stratégiaváltásra szólítják fel a világ országainak kormányait.
Sunetra Gupta (Oxfordi Egyetem), Jay Bhattacharya (Stanford Egyetem) és Martin Kulldorff (Harvard Egyetem) deklarációjukban azt javasolják, hogy
az időseket és más, veszélyeztetett csoportokat meg kell védeni, a fiatal és egészséges emberek számára ugyanakkor azonnal lehetővé kell tenni a megszokott életük folytatását.
Ami az aktuális járványhelyzetet illeti, Európában a legtöbben, 43 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a koronavírus miatt; Olaszországban 36 ezren, Spanyolországban 33 ezren, Franciaországban 32,5 ezren vesztették életüket. A különutas Svédországban 5894-an hunytak el a járvánnyal összefüggésben.
Magyarországon mára 968-ra nőtt a halálos áldozatok száma.
Globálisan eddig 37,5 millió fertőzöttet regisztráltak. Közülük több mint egymillióan vesztették életüket, 26 millióan meggyógyultak.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
