A jelek szerint nem csak a „köznépet”, hanem a tudományos szakembereket is mélyen megosztja a koronavírus-válság: néhány nap alatt a tudóstársadalmon belül is egymással homlokegyenest ellentmondó vélemények láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogyan kellene kezelni a mindennapokat ismét egyre súlyosabban érintő krízist.
Több korlátozás kell
A brit kormányt segítő tanácsadó testület (Tudományos Tanácsadó Csoport Vészhelyzetekre, Sage) most azzal állt elő – a sztorit a mai Guardian hozta címlapon –, hogy
a járvány megfékezésére bevezetni tervezett korlátozások nem elég kemények.
Úgy vélik, hogy a pubok és éttermek jövő hétre tervezett bezárása Anglia középső és északi részén valószínűleg nem fogja kezelhető szintre leszorítani a regisztrált fertőzöttek számát, amely – Európa számos más országához hasonlóan – Nagy-Britanniában is megugrott a nyár vége óta.
Szerintük már két-három héttel ezelőtt be kellett volna zárni a vendéglátó egységeket két hétre, és egyéb, a társadalmi életet érintő korlátozásokat is be kellett volna vezetni.
A testület egyik tagja, John Edmunds szerint a szigorra azért lenne szükség, hogy elkerüljék az egészségügy túlterhelését.
A járvány mindenhol terjed, ezért cselekednünk kell, különben a közeljövőben tényleg sokan fognak kórházba kerülni, és sajnos sokan fognak meghalni. A kezelésben elért előrelépések ellenére ez továbbra is egy gyilkos vírus
- mondta a professzor.
A testület emellett aggódik a korlátozásokat ellenző egészségügyi szakemberek befolyása miatt is. Úgy vélik, hogy ezek a tudósok túl nagy figyelmet kapnak a médiában.
Kevesebb korlátozás kell
Mint arról – szintén a Guardian alapján – beszámoltunk, épp a héten tett közzé egy deklarációt tudósok egy csoportja, amelyben stratégiaváltásra szólítják fel a világ országainak kormányait.
Sunetra Gupta (Oxfordi Egyetem), Jay Bhattacharya (Stanford Egyetem) és Martin Kulldorff (Harvard Egyetem) deklarációjukban azt írják:
A járvány terjedésének megakadályozására elrendelt karanténnak és korlátozásoknak pusztító hatásuk van a közegészségügyre az általános ellátás megszakítása és a lelki egészség károsítása által.
Azt javasolják, hogy az időseket és más, veszélyeztetett csoportokat meg kell védeni,
a fiatal és egészséges emberek számára ugyanakkor azonnal lehetővé kell tenni a megszokott életük folytatását.
Ha engedik terjedni a vírust a csak kis mértékben veszélyeztetett csoportok körében, akkor elérhetővé válhat a nyájimmunitás, állítják.
A The Great Barrington Declaration nevű nyilatkozatot péntekig több mint ötezer tudós írta alá.
Maszkügyben sincs konszenzus
Élesen eltérnek a vélemények (és a mindennapi gyakorlatok) azt illetően is,
van-e értelme a tömeges maszkviselésnek, és ha igen, mely élethelyzetekre kell azt kiterjeszteni.
Míg például Olaszországban már a szabadban is kötelezővé tették a védőmaszkot – sőt, még otthon is ajánlják a viselését –, Magyarországon és számos más államban csak zárt terekben kell azt hordani.
Svédországban pedig az egészségügyi hatóságok nem is ajánlják a maszkviselést, mivel szerintük nincs egyértelmű tudományos bizonyíték annak hatékonyságára. (Háttéranyagunk: Totális maszkszigor jön az olaszoknál – de van-e ennek értelme?)
Ami az aktuális járványhelyzetet illeti, Európában a legtöbben, csaknem 43 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a koronavírus miatt; Olaszországban 36 ezren, Franciaországban és Spanyolországban több mint 32 ezren vesztették életüket. Svédországban 5892-an hunytak el a járvánnyal összefüggésben, Magyarországon 913-re nőtt a halálos áldozatok száma.
Globálisan eddig 36,5 millió fertőzöttet regisztráltak. Közülük több mint egymillióan vesztették életüket, 25,5 millióan meggyógyultak.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
