Jelentősen, gyakorlatilag minden közösségi élethelyzetre kiterjesztik a védőmaszk használatát Olaszországban a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására hivatkozva.
Maszk mindenhol
Giuseppe Conte kormányfő bejelentése szerint mostantól szabadtéren, tehát az utcákon is kötelező lesz maszkot hordani.
Sőt, mint mondta, azt nem csak akkor kell viselniük az embereknek, ha kilépnek a lakásból, hanem szerinte akkor is, ha otthon vannak.
Otthon is használjátok, családtagok és ismerősök között
- idézte a miniszterelnököt az MTI. (Az nem világos, hogy ezt mi indokolja, hiszen az egy háztartásban élők elkerülhetetlenül fizikai kontaktusban vannak egymással.)
A miniszterelnök hozzátette:
a szájmaszkot csak akkor szabad levenni, ha hosszabb ideig teljesen egyedül vannak az emberek, például az üres utcán sétálnak.
A Die Welt szerint a védőmaszk-hordási kötelezettség alól csak a hat évnél fiatalabb gyerekek, valamint az olyan emberek kapnak felmentést, akiknek betegsége vagy fogyatéka ezt indokolja.
A szigorítás mától lép életbe. A szabadtéri maszkviselési kötelezettséget egyszer, május 18-án már feloldották, zárt térben ugyanakkor március 10. óta kötelező a használata.
Sok fertőzött, kevesebb halott
A Conte-kormány azután döntött így, hogy augusztus eleje óta – számos más európai országhoz hasonlóan – Olaszországban is jelentősen emelkedett a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. (Igaz, augusztus óta megugrott az elvégzett tesztek száma is.)
A napi halálesetek száma ugyanakkor továbbra is relatív alacsony szinten maradt. Míg március végén egyes napokon több mint 800-an vesztették életüket a járvánnyal összefüggésben, addig számos nyári napon az egyszámjegyű tartományban maradt ez az érték, és az elmúlt hetekben sem nőtt 30 fölé:
De mi van máshol?
A maszkviselési kötelezettség kiterjedtsége egyébként
országonként, sőt esetenként tartományonként is eltérő.
Ausztriában például a közlekedésben, a beltéri rendezvényeken, az egészségügyi intézményekben, az üzletekben, az éttermekben és az iskolákban kell kötelezően maszkot (vagy sálat, kendőt) hordani, szabadtéren nem.
Hasonló szabályozás van érvényben számos más európai államban, köztük Magyarországon is, itthon ugyanakkor már csak a maszkot fogadják el a hatóságok.
A szabadtéri maszkviselést azért nem teszik kötelezővé, mivel szabad levegőn jóval kisebb a fertőzés veszélye, mint zárt térben.
A végig karanténmentes Svédország ebben a tekintetben is külön utat jár:
az ottani egészségügyi hatóságok nem ajánlják a maszkhordást, mivel szerintük nincs egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy az hatékony eszköz a vírus terjedésének megakadályozására.
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy bizonyos szituációkban a maszk hasznos lehet.
Gonda Zsuzsanna, egy Stockholmban élő magyar újságíró lapunknak korábban azt mondta, hogy már elvétve sem lát maszkot az embereken. Ezzel összhangban a Daily Telegraph szerint Svédországban azokat bámulják meg, akik viselnek ilyesmit. (Háttéranyagunk: a svédeknél nem volt karantén, mégis visszaszorult a vírus.)
Mit mond a WHO?
A kérdéssel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a többi közt azt írja, hogy
a maszkok széleskörű használatát jelenleg nem támasztja alá minőségi tudományos bizonyíték, mérlegelni kell a potenciális előnyöket és ártalmakat.
Hozzáteszik azonban, hogy néhány élethelyzetben – ha nem lehet megtartani a közösségi távolságot – a maszk megnehezítheti a vírus terjedését, ráadásul egyes tünetmentes vírushordozók is fertőzhetnek, ezért
azt ajánlják a kormányoknak, hogy ösztönözzék az embereket a nem orvosi maszkok viselésére.
Ami az aktuális járványhelyzetet illeti, Európában a legtöbben, 42,5 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a koronavírus miatt; Olaszországban 36 ezren, Franciaországban és Spanyolországban több mint 32 ezren vesztették életüket. Svédországban 5892-an hunytak el a járvánnyal összefüggésben, Magyarországon 898-re nőtt a halálos áldozatok száma.
Globálisan eddig 36 millió fertőzöttet regisztráltak. Közülük több mint egymillióan vesztették életüket, több mint 25 millióan meggyógyultak.
Még van lehetőség az ukrajnai háború diplomáciai eszközökkel történő rendezésére – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
