Az osztrák külügyminisztérium közleménye szerint az orosz diplomaták a diplomáciai státuszukkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, melyre gyakran hivatkoznak, ha annak gyanúja merül fel, hogy a diplomaták valójában hírszerzők.
Az orosz diplomatáknak ezért legkésőbb február 8-ig el kell hagyniuk az országot. Közülük ketten a bécsi orosz nagykövetségen, ketten pedig Oroszország ENSZ-hez akkreditált állandó képviseletén dolgoztak.
Nemkívánatos személyek lettek
"Az orosz nagykövetség két diplomatája olyan tevékenységet folytatott, mely diplomáciai státuszukkal össze nem egyeztethető. Ezért őket nemkívánatos személyeknek nyilvánították a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 9. pontja értelmében" - közölte az osztrák külügyminisztérium.
Statement of the Austrian Foreign Ministry on four Russian diplomats in Vienna https://t.co/LBmOMNzHeU pic.twitter.com/W0hdqsbP97
— MFA Austria (@MFA_Austria) February 2, 2023
A másik két kiutasított diplomata Oroszország ENSZ-hez akkreditált állandó képviseletén dolgozott, és az Egyesült Nemzetek Szervezete és Ausztria közötti megállapodással ellentétes módon jártak el - tudatta a tárca. Az osztrák külügyminisztérium konkrétumokat nem közölt a diplomaták tevékenységével kapcsolatban, a minisztérium szóvivője nem kívánt hivatalosan nyilatkozni.
Bécs fontos diplomáciai és hírszerzési központ
Bécs jelentős diplomáciai központ, ott van az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (International Atomic Energy Agency) székhelye is. A nagyobb országok, mint Oroszország és az Egyesült Államok, gyakran külön nagykövetet neveznek ki az ausztriai székhelyű diplomáciai szervezetekhez.
A Reuters hírügynökség szerint Ausztria a második világháború után a hírszerzők központjává vált, elsősorban geopolitikai elhelyezkedésének köszönhetően. A nagy diplomáciai jelenlét miatt számottevő a külföldi titkosszolgálatok jelenléte az országban, melyek gyakran álcaként használják diplomáciai státuszukat, amely diplomáciai mentességgel jár.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
