Az október 9-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Regisztráljon most! >>>
Nagy port vert fel, amikor tavaly a Budapesti Corvinus Egyetem elbocsátotta Ádám Zoltánt, mivel nem engedte levizsgázni az ország egyik legbefolyásosabb családjának sarját, ami láttán a família az egyetem vezetésénél elérte, hogy mégiscsak levizsgázhasson a gyerekük, noha már a vizsgára bocsátás feltételeit sem teljesítette. (Ma már tudjuk, hogy „a Magyarország húsz leggazdagabbja közé tartozó milliárdos és kiemelt Mol-részvényes” jellemzés Rahimkulov Timurt takarja.)
Ádám Zoltán esete rávilágít a felsőoktatási intézményekre néhány éve ráerőltetett modellváltás negatívumaira, amely tulajdonképpen nem az oktatás színvonalának a javítását célozta, sokkal inkább azt, hogy az uralkodó rezsim, ez esetben a NER által kívánatosnak tartott szellemiségű diákokat képezzenek, méghozzá nem állami köntösben, hanem a megbízható káderek által irányított, nagyvállalatok által tulajdonolt alapítványokon keresztül.
Vajon mindez milyen hátrányokkal járt, mekkora kárt okozott, mennyire vetette vissza a hazai felsőoktatást? És vajon van-e a modellváltásnak pozitív hatása? Milyen helyzetben van a magyar felsőoktatás az uniós standardokhoz és tendenciákhoz képest, és milyen következményekkel járhat a felsőoktatásban egy 2026 tavaszi esetleges kormányváltás?
S mi a helyzet a magyar gazdasággal, amely évek óta a rossz adatok tengerében dagonyázik? A Covid lecsengését és az orosz-ukrán háború kitörését követően hosszabb időn át messze a magyar infláció volt a legmagasabb a 27 tagállamot számláló Európai Unióban – de volt olyan időszak, amikor az egész kontinensen is csak a hiperinflációval régóta sikertelenül küszködő törököké volt a mi fogyasztóiár-indexünkénél nagyobb. Bár most már jóval kisebb a hazai pénzromlás, még mindig a mezőny alsó felében tanyázunk.
Hiába tornászta fel magasra a magyarországi reálbéreket a minimálbér és a garantált bérminium emelése, mintha az átlagemberek többsége ezt nem érezné – némi idő után a kormány is rájött arra, hogy azért nem költenek olyan ütemben, mert tartanak a jövőtől, attól, visszatérnek-e még a nehéz idők. S mivel a vállalatok hozzáállása is hasonló, miközben az állami költségvetés helyzete is siralmas, a mindkét szektor által visszafogott beruházások sem tudják stimulálni a hazai gazdaságot, rózsaszín álommá téve ezzel a kormány 4, majd 2,5, de ma már csak 1,5-2 százalékos növekedési céljait.
Fotó: Ádám Zoltán
A Magyar Nemzeti Bank eddig viszonylag ellenállt annak, hogy nagyobb kamatcsökkentéssel próbálja meg serkenteni a gazdaságot, ám élén jövő márciusban váltás lesz és félő, hogy a Matolcsy György szinte biztos utódjának számító, ma még pénzügyminiszter Varga Mihály is ugyanennyire előtérbe helyezi-e az infláció elleni küzdelmet. Ha nem, akkor mi lehet ennek a vége? Hol lehet például a forint euróval szembeni árfolyama, amely az utóbbi időben a gyenge makrogazdasági adatok ellenére sem szállt el, miután relatíve erősen tartották a kedvező külső adatok – külker. és folyó fizetési mérleg –, bár az utóbbi időben már azok is romlottak?
Hogyan látja mindezt az utóbbi években elsősorban politikai gazdaságtani kutatásokkal foglalkozó – a demokratizálódás és az autokratizálódás gazdaságtanát vizsgáló – Ádám Zoltán? Lesz tehát mit átbeszélnünk a közgazdaságtanból doktorált, de szociológus és politikatudományi végzettséggel is rendelkező vendégünkkel.
Lesz mit átbeszélnünk következő Klasszis Klubunk vendégével. A szokás szerint ezúttal is egyórásra tervezett beszélgetés során azonban nemcsak mi tesszük fel kérdéseinket, erre olvasóinknak, nézőinknek is lesz lehetőségük. Az adás alatt chaten, valamint előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
Az október 9-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünk teljesen ingyenes, csupán egy regisztráció szükséges hozzá, melyet az alábbi linken tehetnek meg:
Regisztráljon most! >>>
Beszámolók a korábbi Klasszis Klub rendezvényeinkről:
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
