Az ülés zárónyilatkozatában sürgették a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítását; a nyilatkozatot a konferenciát vezető Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter jelentette be vasárnap hajnalban. A nyilatkozat szerint továbbra is érvényes az a célkitűzés, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest megpróbálják 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését.
A megállapodásban felszólították az országokat, csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Közölték azt is, hogy a részletek kidolgozása a jövőre tartandó következő konferenciára maradt.
Az alapról szóló döntést üdvözölte António Guterres ENSZ-főtitkár is. A közösségi oldalakon nyilvánosságra hozott videoüzenetében fontos politikai jelzésnek nevezte a megállapodást, és úgy vélte, az jelentős lépés az igazságosabb teherviselés irányában is. Espen Barth Eide norvég klímaügyi miniszter a megállapodás bejelentését követően újságíróknak viszont azt mondta, "erősebb megegyezést" remélt. Úgy vélte, bár a megállapodásban nem szakítottak teljesen a tavaly Glasgow-ban elfogadotthoz hasonló klímamegállapodással, de nem is növelték a célkitűzéseket. Hozzátette: a résztvevők leginkább a támogatások kérdésére összpontosítottak.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos szintén csalódottságát fejezte ki, leszögezve: a megállapodás "nem jelent előrelépést" sem a bolygó, sem az emberek számára. Úgy vélte, egyes országok "még mindig nem elég elkötelezettek" az átlaghőmérséklet szabályozásával kapcsolatban, és sajnálatát fejezte ki, amiért "nem használtak erősebb megfogalmazásokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban". "Tehettünk volna többet" - jelentette ki. Az ENSZ idei klímakonferenciáján - amely november 6-án kezdődött - mintegy 34 ezren vettek részt.
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
