A Nemzetközi Valutaalap (IMF) október 8-i World Economic Outlook kiadványában publikált, Magyarországra vonatkozó előrejelzései azt tanúsítják, hogy az IMF tévesen méri fel a magyar gazdaság teljesítményét - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium a Privátbankárnak eljuttatott közleményében.
|
Az IMF szerdán kiadott helyzetértékelésében csökkentette a világgazdaság idei és jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését elsősorban amiatt, hogy lassul a gazdaság bővülése Indiában, Kínában, Brazíliában és más feltörekvő országokban. Az IMF-jelentés Magyarországgal külön nem foglalkozott, egy országokra lebontott táblázatban az szerepelt, hogy idén a GDP 0,2 százalékkal, jövőre 1,3 százalékkal nő, míg az infláció az idei 2,3 százalék után jövőre 3 százalék lesz A magyar kormány ezzel szemben 2013-ra 0,7 százalékos növekedést vár, 2014-re pedig 2 százalékos növekedést. |
A kormány szerint az IMF 2013. évre adott GDP növekedés-előrejelzése nincs összhangban a hónapról-hónapra javuló konjunktúra mutatókkal, illetve az IMF által is elismert módon második félévben várt exportpiaci fellendüléssel, továbbá azokkal az intézkedésekkel (például a pedagógus életpálya szeptemberi bevezetése, további őszi rezsicsökkentés vagy a növekedési hitelprogram kiterjesztése), amelyek az év hátralévő részében a belső keresletet tovább emelik.
Az NGM közleménye szerint a hazai folyamatok, valamint a rövid távú indikátorok ismeretében az IMF tévesen feltételezi, hogy a magyar gazdaság a második félévben stagnál. A gazdasági folyamatok alakulása arra mutat, hogy Magyarország GDP-je a második félévben is emelkedik, így az IMF idei évre adott 0,2%-os növekedés-előrejelzése jelentősen alulbecsli a magyar gazdaság ezévi várható teljesítményét - írják.
Nem hisznek a 2,3 százalékos inflációban
|
A rezsicsökkentésről nem tetszett hallani? Az inflációt illetően van az IMF-nél pesszimistább "szakértői kör" is: a magyar lakosság. Egy friss felmérés szerint ugyanis a fogyasztók átlagosan 7 (!) százalékos áremelkedést várnak a következő 12 hónapban. Részletek >> |
A minisztérium úgy látja: az IMF a magyar inflációs folyamatokat is tévesen értékeli. Az IMF idei évre vonatkozó 2,3%-os inflációs előrejelzése a január-augusztus havi adatok ismeretében csak oly módon teljesülhetne, ha az év hátralévő részében az infláció jelentősen, mintegy 2% ponttal megugrana. Ez a lehetőség kizárható, az év hátralévő hónapjaiban az infláció továbbra is mérsékelt marad. Sőt az őszi rezsicsökkentésnek köszönhetően a havi infláció decemberben minden korábbi megfigyelt értéknél is alacsonyabb lehet - jósolja az NGM.
Hányan nem dolgoznak majd az év végén?
|
Csak a közmunkások vannak többen? Nemrég jelent meg a KSH friss munkaügyi statisztikája, ami valóban a foglalkoztatottság emelkedéséről és a munkanélküliség csökkenéséről tanúskodik. Ennek forrásáról azonban Varga Mihály és Surányi György eltérő véleményt fogalmazott meg a Közgazdász-vándorgyűlésen – részletek >> |
A minisztérium azt is írja: 2013-ban a havi munkanélküliségi ráták egyre nagyobb mérséklődést mutatnak a tavalyi év azonos hónapjához képest. A legutolsó rendelkezésre álló június-augusztus havi munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi év adatánál. Az év első nyolc hónapjában munkanélküliségi ráta átlagosan 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakánál.
A minisztérium szerint ezek alapján nehezen értelmezhető az IMF azon várakozása, hogy a 2013. évi munkanélküliségi ráta 0,4% ponttal magasabb lesz a 2012. évinél. A valós folyamatok a munkanélküliségi ráta további csökkenését vetítik előre, így a 2013. évi munkanélküliségi ráta az IMF által prognosztizált 11,3% helyett várhatóan 10,5%-ra teljesül az NGM várakozásai szerint.
A deficittel nincs gondja a kormánynak
A helyzet azért nem reménytelen, van közös pont az IMF és a magyar kormány elképzeléseiben. A Valutaalap ugyanis a megjelent előrejelzésben a költségvetési hiányt 2013-ban 2,7%-ra, 2014-ben 2,8%-ra prognosztizálja.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
