Christine Lagarde egy, a zürichi egyetemen hétfőn tartott konferencián beszédében szkeptikusan nyilatkozott annak hasznosságáról, hogy az országok minden áron betartsák a költségvetési hiánycélt. Rámutatott, hogy a meredek csökkentések hajlamosak lassítani a gazdaságot, különösen ha egy ország már így is szenved a gyenge növekedés miatt.

A valutaalap vezérigazgatója úgy látja, hogy hamis az a vita, amely a megszorítások és a gazdasági növekedés közötti választásról folyik. Álláspontja szerint nem zárja ki egyik a másikat, azaz szükség van a nagyobb gazdasági növekedésre, de a gazdasági megszorító intézkedésekre is. Lehetséges olyan stratégiát felállítani, amely jó a stabilitásra és a növekedésre nézve is - mondta, hozzátéve, hogy a legfontosabb a helyzetnek megfelelő ritmus megtalálása, s ez minden ország esetében más és más.

Lagarde mellett már az unióban is pedzegetik a növekedésre való fókuszt. Korábban Olli Rehn kijelentette, hogy az Európai Uniónak egy európai beruházási paktumra van szüksége a növekedés ösztönzésére. Valamint azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetési szabályok nincsenek kőbe vésve. Részletek>>

Lagarde mindazonáltal elismerte, hogy a piaci nyomás alá került egyes országoknak nincs más választása, mint a gyors cselekvés. Mindamellett általában véve a kiigazításnak fokozatosnak és kitartónak kell lennie, a fiskális kiigazítást helyesen kell kalibrálni, hogy ne okozzon nagy károkat a növekedésnek - mondta.

Az IMF vezetője nem utalt semmilyen konkrét országra. Beszéde azonban egy nappal azután hangzott el, hogy Franciaország és Görögország választópolgárai szavazataikkal megbüntették a szociális kiadások megkurtításával és egyéb megszorító intézkedésekkel összefonódott kormányaikat. Több európai ország, mint például Görögország, a részben az IMF által finanszírozott nemzetközi mentőcsomag részeként konkrét hiánycélról állapodott meg.