(Fotó: depositphotos.com) |
A GKI úgy látja, a harmadik negyedév jól kezdődött, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte, az üzleti várakozások a következő hónapokra sem valószínűsítenek javulást.
Jövőre jön a lassulás
Május óta az infláció is csökken, szeptemberig összesen csaknem 1 százalékponttal. Kedvező az államháztartás helyzete is, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge – jegyzik meg az elemzés készítői, hozzátéve: a világgazdasági körülmények romlása és az EU-transzferek serkentő hatásának kifulladása 2020-ra markáns lassulást valószínűsít.
A GKI elemzése szerint a magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több mint 2, az idei első félévben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal. Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, azonban a folyó fizetési mérleg tavaly - kilenc év után - így is újra deficites lett, s ez a helyzet az idei első félévben is.
A kormány 4,6 százalékos GDP-növekedéssel számol 2019-re
Október elején Orbán Viktor miniszterelnök a nyugdíjasok előtt jelentette be, hogy még nagyobb lesz idén a GDP – írta az Mfor.hu. Az Idősek Tanácsa előtt közölte a kormányfő, hogy a nyugdíjasok 11 ezer forint kompenzációt kapnak még idén, továbbá 20 160 forint prémiumot. Előbbit a tervezettnél nagyobb infláció miatt, utóbbit pedig a 3,5 százalékot meghaladó növekedés magyaráz. A kormány szerint mintegy 4,5 százalékkal bővülhet idén a gazdaság, óvatos becslések szerint akár 4,6 százalékos is lehet a bővülés mértéke. Míg a GKI 4,3 százalékos növekedésével számol, Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára ugyancsak október elején közölte, a 2019-re prognosztizált 4,1 százalékos magyar GDP növekedés magasabb, 4,6 százalék lehet.
|
Nincs növekedés exportorientáció nélkül
A GKI szerint ez kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mivel a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik. Ugyanakkor egy kis országban a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen exportorientáció nélkül. A feldolgozóiparban az idei első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7 százalék volt, az idei első nyolc hónapban csak 72,7 százalék.
Markáns fékezés
A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30 százalékos bővülés után augusztusban 6 százalékra esett. A markáns fékeződés várható volt, az éves átlagos bővülés azonban minden bizonnyal így is 20 százalék feletti lesz, de 2020-ban már csak 2 százalék körüli.
Tovább pörög a kiskereskedelem
A kiskereskedelmi forgalomban viszont az idei második félévben nem várható lassulás, ezt sem a július-augusztusi kedvező adatok, sem a gyors bérkiáramlás, sem a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3 százalék körüli) infláció nem teszi valószínűvé. Éves átlagban 6 százalék, jövőre 4 százalék közeli forgalom-bővülés várható. Az idegenforgalmi szektorban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel az áremelés és a gyenge forint miatt 8 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptember folyamán 0,8 százalékkal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezer fővel csökkent.
Elbocsátásokat terveznek a nagy cégek
A munkanélküliség feltehetőleg a második negyedévben érte el 3,3 százalékkal mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5 százalék. Változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez.
Mennyivel nőttek a bérek?
A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3 százalékkal, a költségvetési szektorban csak 5,8 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek idén átlagosan 7 százalékkal, jövőre 4-5 százalékkal nőnek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos emelkedését alapozza meg. Ugyanakkor a beruházások esetében az idei 13 százalékot jövőre csak 2 százalék körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.
A GKI prognózisa |