Szergej Lavrov erről a BelTA fehérorosz állami hírügynökségnek adott interjúban beszélt, amelyet szombaton tettek közzé.
"Amikor elítéljük a terrorizmust, kategorikusan elutasítjuk, hogy valaki a nemzetközi humanitárius jog normáit megsértve reagáljon a terrorizmusra, beleértve azt, hogy válogatás nélkül támadjon olyan célpontokat, ahol köztudottan polgári személyek vannak jelen, közöttük a foglyul ejtett túszok" - jelentette ki Szergej Lavrov.
Lehetetlen elpusztítani a Hamász iszlamista palesztin szervezetet - amit Izrael ígért - anélkül, hogy elpusztítanák Gázát a civil lakosainak többségével együtt - tette hozzá az orosz külügyminiszter.
"Ha Gázát lerombolják és a 2 millió lakosát elűzik, mint ahogyan egyes izraeli és külföldi politikusok javasolják, ez több évtizedes, ha nem évszázados katasztrófához vezet" - figyelmeztetett Szergej Lavrov.
A Gázai övezetet uraló Hamász fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 230 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi hatóságok pénteki adatai szerint az izraeli válaszcsapásokban azóta már több mint 7300 ember halt meg a Gázai övezetben, a sebesültek száma pedig 19 ezerhez közelít.
Oroszország, amely az azonnali tűzszünetet és a kétállami megoldást támogatja, feldühítette Izraelt azzal, hogy Moszkvába hívta a Hamász küldöttségét. Lavrov szerint Moszkva továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Izraellel is.
"Továbbra is teljeskörű kapcsolatban állunk Izraellel, és a nagykövetünk rendszeresen érintkezik velük"- mondta a külügyminiszter.
"Jeleket küldünk azzal kapcsolatban, hogy keressük a békés megoldást, és azon vagyunk, hogy ne folytassák a +felperzselt föld+ stratégiáját" - mondta.
Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy ő maga is polgári személyekre támad Ukrajna-szerte. Moszkva állítása szerint nem szándékosan vesz célba civileket, csak katonai célpontok ellen támad. (MTI)
A halálbüntetést alkalmazó országok továbbra is elszigetelt kisebbséget alkotnak. 
