Lavrov: Moszkva lépéseket tesz, ha Washington nem válaszol a javaslataira

Frissítés:  szerda este felkereste Oroszország külügyminisztériumát John Sullivan amerikai nagykövet, sajtóértesülések szerint Washington válaszával Moszkva biztonsági garanciaigényeire.

"Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket" - hangsúlyozta a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a parlamenti kormányóra alkalmából elhangzott felszólalásában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszédet mond az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma plenáris ülésén Moszkvában 2022. január 26-án. (Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)

"Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk" - tette hozzá.

Lavrov megismételte: az Egyesült Államok biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Mint mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át.

Kifejezte kormányának készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

A biztonság oszthatatlanságának elve

A tárcavezető közölte: hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez kíván fordulni annak tisztázására, hogy kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására.

Ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amelybe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse.

Beszámolója szerint "síri csend" volt a válasz, amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogy ezt a kettősséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni a NATO-bővítés szempontjából. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni "provokációkra" hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, "harci lázban ég", diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amelyet az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani. Úgy vélekedett, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár "elvesztette a kapcsolatot a valósággal".

Az Egyesült Államok F-15 vadászgépeket vezényelt a Baltikumba

Szerdán hat amerikai F-15E Strike Eagle vadászgép szállt le egy észtországi légitámaszponton, a gépek a jövő hét végéig a Baltikumban maradnak. A NATO hétfőn közölte, hogy készenlétbe helyezi erőit, és több hadihajóval és harci repülőgéppel megerősíti kelet-európai jelenlétét. A műveletet Oroszország az ukrán határ közelében történt orosz csapatösszevonás miatti nyugati "hisztériának" nevezett. A hétfői közlemény nem említette vadászgépek Észtországba vezénylését.

A hat F-15-ös gép a baltikumi légi rendészet keretében teljesít szolgálatot - közölte a NATO Szövetséges Légierő Parancsnoksága. A baltikumi légi rendészet feladatait december óta a belga légierő F-16-os gépei látják el.

(MTI)