Lehet-e még szánalmasabb az EU?

Merkel és Erdogan

A Kádár-rendszer alatt a hazai iskolákban évente rendezték meg a ’Ki tud többet a Szovjetunióról’ című vetélkedőt. Mostanra a jelek szerint eljött az ideje a ’Lehet-e még szánalmasabb az EU?’ nevezetű versenynek. Brüsszel és Berlin ugyanis ma egy rendkívüli EU-török csúcstalálkozó keretében akarja kiszervezni az EU menekült-védelmét egy kiszámíthatatlan ország beszámíthatatlan vezetőjének, aki szisztematikusan együttműködik az Iszlám Állammal és a polgárháború szélére sodorta saját országát.

Az Erdogan elnök vezette Törökország kíméletlenül használja ki a Merkel és Juncker által vezényelt menekült-koncepció teljes csődjét. Tudja, hogy megnőtt a zsaroló potenciálja Európa felé, ezért például a múlt héten a hatóságok egyszerűen lerohanták a legnagyobb példányszámban megjelenő kormány-kritikus újság szerkesztőségét és a kiadó média-csoportot gondnoki testület irányítása alá helyezték. A nagyzási hóbortban szenvedő Erdogant az utóbbi időszakban külpolitikai és gazdasági kudarcok sorozata érte, és ezért a nemzetellenes terrorista erőket hibáztatja.

Radikális változások a balkáni útvonalon

Az osztrák vezető napilap, a Der Standard megszerezte a mai EU-török csúcs záródokumentum-tervezetét. A dokumentum szerint a menekültek illegális áramlását a nyugat-balkáni útvonalon azonnal be kell szüntetni. Mivel még mindig naponta 2000 menekült érkezik Görögországba és a balkáni útvonal lezárása csak növeli a nyomást Athénra, ezért az EU késznek mutatkozik „közös felelősséget vállalni és minden mobilizálható eszközzel Görögország segítségére sietni.”

Káncz Csaba

Az EU kormányfői a dokumentumban még mindig reményüket fejezik ki, hogy mozgásba jön a 160 000 menekült elosztására vonatkozó kvótarendszer. Mivel tudott, hogy egyes kelet-európai országok vonakodnak teljesíteni ezt a szolidaritási felkérést, ezért a titkos dokumentum „egyes tagállamokat felkér, hogy önkéntesen magasabb menekült-kvótát vállaljanak be”. Végezetül az EU-csúcs dönteni akar arról, hogy az év végéig visszaáll a Schengeni övezet zavartalan működése és a nyolc tagállam, amely határellenőrzést vezetett be, addigra ezt felszámolja.

Mit jelenthet a török csődhullám Berlin számára?

Ennek a tervezett megállapodásnak viszont a kulcsa, hogy Törökország konstruktívan együttműködjön az Égei-tengeri EU-s külső határszakasz védelmében és visszafogadja a azokat a migránsokat, akiknek nincsen esélyük menekült-státuszt kapni az EU-ban. A tervezet ezért magába foglal egy június 1-el hatályba lépő EU-Törökország külön-megállapodást is.

Németország új stratégiai partnere felől azonban egy másik viharfelhő is közeledik. A január elsejei hatállyal életbe lépett orosz gazdasági szankciók ugyanis csődhullámot indítottak el Törökországban – pedig Putyin még ki sem játszotta legerősebb aduját, az energia-kártyát. A turizmus, az építőipar, az élelmiszer-gyártás és a textiliparban török cégek ezrei dobták be a törülközőt az utóbbi hetekben. Turisztikai szakemberek szerint csak ebben a szektorban 500 000 ember vesztheti el az állását.

Képzelhetjük, hogy mi lenne annak a következménye, ha az említett félmillió munkanélkülinek csak a fele-harmada kerekedne hirtelen útra a németországi rokonsághoz munkát vagy segítséget kérni. Ráadásul, ha Merkel-Erdogan korábbi megállapodása alapján október után már vízum nélkül tehetik ezt meg, akkor a német hatóságok még ellenőrizni sem tudják a folyamatot. Holott egyelőre csak a török turizmus-szektorra vonatkozóan ismerjük ezeket a brutális szakmai előrejelzéseket, az építőipart és a mezőgazdaságot ért veszteségeket a török szakemberek még nem is konkretizálták

Káncz Csaba jegyzete