"Nem szabad sértegetni egymást belpolitikai céloktól vezérelve, ettől a gyakorlattól el fogunk térni" - szögezte le Sikorski.
A miniszter kiemelte azt is, hogy az érdek- és véleménykülönbségek ellenére fenntarthatók "a párbeszéd normális csatornái". Elismerte, hogy továbbra is lesznek olyan ügyek, amelyek megoldásra várnak, "nem lesz mindenben egyetértés".
A Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette előző lengyel kormány 2015 és 2023 között azt szorgalmazta, hogy az EU a nemzetállamok lazább közösségévé váljon, és ellenezte az unió további centralizálását. A Brüsszel és Varsó közötti jogállamisági vita súlyos feszültségeket keltett, és a lengyel alkotmánybíróság 2021-ben kimondta, hogy az uniós szerződések egyes rendelkezései összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal.
Radoslaw Sikorski a második világháborús német jóvátétel ügyével kapcsolatban az interjúban azt mondta, "meglepően pozitív" volt a német külügyminiszter reakciója Varsónak arra a kérésére, hogy Németország találjon valamilyen "kreatív megoldást" a kártérítések problémájára.
"Várjuk meg a német javaslatokat, utána meglátjuk, melyek lehetnek ezek a kreatív megoldások. Egyelőre a legfontosabb, hogy párbeszéd kezdődött a kérdésben" - mondta a lengyel miniszter, hozzátéve, hogy "lengyel oldalról eddig monológot folytattak" a német féllel a háborús jóvátételről, és Berlin mindeddig azt hangoztatta, hogy "az ügy le van zárva". (MTI)
Az is kiderült, hogy Magyarország perre megy. 
