A 460 fős szejmben 203 képviselő szavazott, 52-en ellene, 189-en tartózkodtak, 16-an pedig nem voksoltak. A tervezet most a szenátus elé kerül.
Ellenezte a törvénymódosítást a kormánykoalíció 22 képviselője, akik az egyik kisebb tömörülés, a Szolidáris Lengyelország (SP) tagjai, az ellenzék soraiból pedig az euroszkeptikus kispártokat tömörítő Konföderáció, valamint más képviselők.
Tartózkodott a szavazástól a fő ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO), valamint a Lengyel Parasztpárt és a Baloldal képviselőinek zöme.
A tervezetet december közepén nyújtotta be a kormánykoalíció élén álló Jog és Igazságosság (PiS) párt.
A módosításokra a kormány beszámolója szerint rábólintottak az illetékes uniós biztosok, és azok megfelelnének a lengyel helyreállítási tervben megszabott egyik fő feltételnek. Ezáltal lehetővé tennék a Lengyelországnak szánt uniós támogatások kifizetését.
A leglényegesebb változás a törvényben az lenne, hogy a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át. Pontosítanának azokon az eljárásokon is, amelyek szerint egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága.
Az ellenzéki politikusok jelezték: az ellenzéki többségű szenátusban majd beiktatják a tervezetbe azokat a módosításaikat, amelyeket a szejm elvetett. Az említett javaslatok törölnék a legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara eddigi döntéseit, egyúttal meghagynák a fegyelmi ügyeket a legfelsőbb bíróság hatáskörében.
A kormánypárti képviselők szerint az ellenzéki módosítások sértenék az Európai Bizottsággal kötött megállapodást.
Amennyiben a szenátus megszavazza a jelzett módosításokat, a tervezet újból a szejm elé kerül. Ott a kormánytöbbség leszavazhatja őket, a Szolidáris Lengyelország támogatása nélkül viszont kérdéses lenne az eredeti tervezet sorsa a parlamentben.
Andrzej Duda pedig, aki államfőként a törvények végleges megítélésére jogosult, decemberben azt mondta: az új törvénytervezetről a kormány vele nem egyeztetett. Jelezte: ha majd a törvény a parlamenti viták befejeződése után elé kerül, nem egyezik bele a lengyel alkotmányos rendet sértő semmilyen előírásba.
A lengyel helyreállítási terv 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását teszi lehetővé.
(MTI)
Fico szerint az uniós forrásokból megvalósult beruházásokkal semmi gond nincs. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
