"Két évet adok magunknak 2025 elejéig, hogy kivezessük az ársapkát" - jelentette ki Bruno Le Maire gazdasági miniszter az LCI hírtelevízióban. A tárcavezető szerint a villamos energia ára még mindig "túl magas" az ukrajnai háború okozta energetikai válság előtti szinthez képest. A kormány eredetileg csak az év végéig kívánta alkalmazni az árkorlátozást.
Bruno Le Maire elmondta: az EDF francia energiaóriás által a nukleáris erőművekben "megtermelt villamos energia mennyisége még elmarad attól a szinttől, mint amire számított a kormány, ezért az árak még mindig túl magasak".
Franciaország lakossági energiaellátásának 70 százalékát atomenergiával biztosítja, 16 százalékát pedig a földgáz adja. Az ország 56 atomreaktorának mintegy fele azonban tavaly ősszel nem működött karbantartási munkák miatt, jelenleg a reaktorok kétharmada üzemel.
Francois Carlier, a CLCV fogyasztóvédelmi egyesület részéről "pozitív intézkedésnek" nevezte a kormány döntését az AFP hírügynökségnek nyilatkozva, mert "így elkerülhető lesz az áramszámlák felrobbanása".
A kormány 2021-ben befagyasztotta, majd tavaly 4 százalékban maximálta a háztartások számára a villamos energia árának a növekedését, a gáz árát pedig egyáltalán nem engedte emelni. Az idén pedig 15 százalékban maximálja a villamos energia és a gáz árának az emelkedését.
Ez utóbbi energiaforrás esetében a kormány nem tartja indokoltnak az árplafon meghosszabbítását, miután a földgáz ára az ukrajnai háború és az orosz export kivezetése miatti 2022-es rekordot követően mostanra jelentősen visszaesett. "A gáz ára visszatért a válság előtti szintre, 50 euró/megawattórára" - hangsúlyozta Bruno Le Maire, jelezve, hogy a gáz árplafonját az év vége előtt feloldja a kormány.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
