Mindenki arra koncentrál, hány százalék a változás a jövedelemadó-táblában, de nem attól lesz nagyobb növekedés, hogy 30, esetleg 27 százalékos a felső adókulcs, vagy kisebb - mondta Oszkó Péter egy a Népszabadságnak adott interjúban. Úgy szeretnék beállítani az adóterhelést, hogy az minden jövedelemsávban versenyképes foglalkoztatást tegyen lehetővé. Ma ugyanis Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban az alacsony képzettségűek alkalmazása olcsóbb, mint Magyarországon - mondta.
Az alsó jövedelemsávban versenyképessé kellene tenni a munkaerőt
A volt pénzügyminiszter szerint a legnagyobb gond, hogy a kormány tönkretette az alacsony jövedelemkategóriában a versenyképességet, ez az egyik sarokpontja a gazdaság mostani gyenge helyzetének. A skandináv országok újraelosztásban nagyjából ott állnak, ahol Magyarország, ám az újraelosztás nálunk nagyon rossz hatékonysággal működik. Elsőként javítani kell a növekedési pályát, ezzel lehet szép lassan az újraelosztást csökkenteni.
|
| Oszkó Péter |
Nem a 2010. évi adójóváírás mértékének visszaépítésére tesznek javaslatot, hanem annál jóval mérsékeltebb szintűre. Ennek a célja az, hogy az alsó jövedelemsávban ismét versenyképessé váljon a magyar munkaerő.
A rendszer az ingatlanadót nem bírná el
Annak felidézésére, hogy szakértőként maga is a forgalomalapú adók emelését javasolta, úgy reagált: az áfa és a jövedéki adó mértékével a kormány túl is lőtt a célon. Az EU más tagállamaiban nincs 25 százaléknál magasabb áfakulcs, józan gazdaságpolitika ennél magasabb szintre nem törekszik - mondta. Hozzátette ugyanakkor, bár a jelenlegi szint csökkentése kívánatos lenne, ám "a költségvetés kifeszítettsége olyan mértékű, hogy valószínűleg nem lehet ezzel kezdeni".
Az ingatlanadóról, amelyet szakértőként korábban ugyancsak javasolt, kifejtette: a lakáshitelesek törlesztési terheinek változását és a banki hitelportfóliók közelmúltbeli alakulását látva most azt gondolja, a rendszer az ingatlanadó terhét az elkövetkező néhány évben nem viseli el.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
