Magyarország nemzetbiztonsági érdeke, hogy Törökországban ne legyen újabb államcsíny, mivel az ország destabilizálódása a tavalyinál is komolyabb bevándorlási hullámhoz vezethet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Pozsonyban, az Európai Unió külügyminiszterei informális találkozójának második, befejező napján a magyar közmédiának nyilatkozva.
Kiállnak Erdogan mellett
A magyar diplomácia vezetője erről az uniós tagországok külügyminisztereinek Törökország küldöttségével folytatott tárgyalása után beszélt. Elmondta: a találkozón részt vevő uniós külügyminiszterek egy része aggályokat vetett fel az államcsínyt követő elszámoltatás miatt. A magyar kormány álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy az államcsíny komoly dolog, és nem meglepő, ha arra a török vezetés komoly választ ad - fogalmazott.
"Mi mindenben kiállunk a demokratikusan megválasztott török elnök és kormány mellett" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve: a magyar kormány támogatja azokat a lépéseket, amelyek egy esetleges újabb államcsíny elkerülését szolgálják, mivel Törökország destabilizációja az európai biztonságot veszélyeztetné, újabb bevándorlási hullámot indíthatna el.
Kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter elmondta: továbbra is két álláspont van, a bevándorlás megállítása mellett kiálló országok "józan hangja" egyre erősebb, de a másik, a bevándorlók szétosztását erőltető vélemény is nagyon erősen jelen van. Hozzátette: a közép-európai országok és még néhány, ezt a véleményt osztó ország - egyedüli helyes válaszként - a bevándorlás leállítását akarja, és azt, hogy Brüsszel fejezze be a törvénysértő bevándorlást ösztönző politikáját.
"Ez is azt mutatja, hogy a magyar népszavazásnak nagyon komoly jelentősége van, mert ez lehet az első alkalom, amikor nem brüsszeli bürokraták, hanem emberek nyilvánulnak meg a bevándorlás kérdésében" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az uniós külügyminiszterek kétnapos találkozójának második napján meghívott partnerként Törökország mellett az uniós tagságra pályázó más nyugat-balkáni országok - Montenegró, Szerbia, Macedónia és Albánia - küldöttsége is részt vett. Ennek az egyeztetésnek a terrorizmus elleni harc, valamint a radikalizálódás és a szélsőségesség terjedésének megelőzése volt a központi témája.
Fel kell gyorsítani a munkát
Szijjártó Péter a nyugat-balkáni országok küldöttségeivel folytatott tárgyalásról azt mondta: a térségben az elmúlt időszakban nagyon komoly, aggodalomra okot adó eseményeket lehet megfigyelni, nő a feszültség bizonyos országok között, amit kihasználnak a radikális vallási szervezetek, és ez a terrorfenyegetettség növekedésével jár.
"Mivel ez a szomszédunkban van, ezért Magyarországnak az is nemzetbiztonsági érdeke, hogy ez a sebezhető nyugat-balkáni térség minél hamarabb kapja meg az előrejutás lehetőségét az integrációs folyamatokban" - emelte ki a magyar külügyminiszter. Hozzátette: ezért Magyarország szorgalmazza, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások Szerbiával 2020-ig záruljanak le, Macedóniával pedig minél hamarabb kezdődjenek meg.
"A Nyugat- Balkánon az integráció felgyorsítása az egyetlen útja annak, hogy a régió sebezhetőségét csökkentsük (...) és a terrorfenyegetettséget visszaszorítsuk" - hangsúlyozta, megjegyezve: a térség destabilizációja újabb bevándorlás hullámot idézhetne elő a magyar határ irányába.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
