A CNBC felkapta a magyar sztorit, az amerikai tévécsatorna ma megint külön foglalkozott a magyarországi eseményekkel. A gazdasági tévécsatorna meghívott vendégekkel, élőben elemezte - többek között - Magyarország helyzetét.

A fő téma persze az EU/IMF-tárgyalások megszakadása volt, melynek egyik oka, hogy a magyar kormány átírta a jegybanktörvényt, amit a magyar parlament valószínűleg meg is szavaz. A nemzetközi szervezetek féltik az MNB függetlenségét, az új törvény ráadásul lehetőséget teremt rá, hogy a jegybankot összevonják a PSZÁF-fal (ilyen felügyeleti rendszer amúgy több európai országban van). Kormánypárti politikusok az elmúlt hetekben jelezték, a törvényt valószínűleg megszavazzák, ugyanakkor Rogán Antal - aki szintén tagja a magyar IMF-delegációnak - azzal próbálta meg nyugtatni a kritikusokat, hogy Simor András jelenlegi MNB-elnök kitölti a mandátumát.

A műsorban Holger Schmieding, a Berenberg vezető közgazdásza arról beszélt, Magyarország könnyen elszigetelődhet, távolodik az európai értékektől. Szerinte, ha az európai vezetőknek döntenie kellene arról, kit támogassanak egy nemzetközi hitelkerettel, akkor az biztos olyan ország lenne, mely az európai értékrendnek megfelel, "Magyarország pedig nem ilyen". A közgazdász szerint ugyan hasonló dolgok zajlanak le az EU perifériájának országaiban, de Olaszország és Spanyolország az eurózóna tagjai, nem úgy mint a magyarok. A tagság pedig kötelezettségekkel is jár, így például az európai játékszabályok betartásával.

A szakember utalt a jegybanktörvényre is, szerinte Budapestnek "együtt kellene működnie" Brüsszellel, különben magára marad.

Peter Spiegelt, a Financial Times brüsszeli irodájának főnökét is megszólaltatta a CNBC. A szakértő kiemelte, Európának óriási mennyiségű adósságot kell megújítania 2012 első negyedévében - ezzel korábban a Privátbankár is részletesen foglalkozott -, a 7%-os államkötvény-hozamok Olaszországban fenntarthatatlanok, és a spanyolok is igen drágán tudják majd csak finanszírozni az államadósságukat. Spiegel szerint ilyen környezetben felértékelődnek a politikai kockázatok - erre pedig kiváló példa Magyarország. A jövő nagy kérdése az, hogy az európai vezetők meddig hajlandóak elmenni a válság kezelésében. A december 9-ei csúccsal ugyanis "csak" a következő válságot sikerült megoldani, a mostanit nem.