Végszavazás előtt a jegybanktörvény: ezen bukhat az IMF-megállapodás

A jegybanktörvény múlt heti módosítást az Európai Központi Bank véleményére hivatkozva hajtotta végre a kormány. A módosítás többek között tartalmazza, hogy a kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja a jegybank függetlenségének elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.

Az IMF-tárgyalásokat is veszélyeztetheti a jegybanktörvény elfogadása

A jegybanktörvény már eddig is nagy port kavart, legutóbb az IMF delegációvezetője, Christoph Rosenberg mondta, azt, hogy ha a magyar kormány valóban érdekelt a tárgyalások folytatásában, akkor ezt a megfelelő módon jeleznie kell, utalva ezzel a már elfogadott stabilitási törvényre és a végszavazásra váró jegybanktörvényre. A kormány, valamint az IMF és az EU vezetőivel a "puhatolózó" tárgyalások két hete szakadtak meg, mert a kormány hajthatatlannak tűnt például a jegybanktörvény ügyében.

Az új jegybanktörvény nem csak a politikusok, de a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette, a Financial Times Deutschland című lapban az állt, hogy "Budapest egy tervezett új jegybanki törvénnyel felbosszantja a nemzetközi támogatókat és elmélyíti a gazdasági válságot”.

Az unió részéről is bőven érték kritikák a jegybanktörvényt, legutóbb José Manuel Barroso írt személyes hangvételű levelet Orbán Viktornak, melyben a Bizottság elnöke arra intette a kormányfőt, hogy vonjon vissza a parlamenti szavazás előtt álló két sarkalatos törvényt. Barroso véleménye szerint sem a jegybankról, sem a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat nem felel meg a közösségi jognak. A pénzügyi stabilitásról szóló törvényt még karácsony előtt megszavazta az Országgyűlés.

Az új törvénnyel kapcsolatban, már az EKB-val való konzultáció során is problémák adódtak, ugyanis az EKB nem azt a törvénytervezetet kapta meg, amely a Parlament elé került. Az eltérés elsősorban a makroprudencális és a javadalmazási szakpolitikai kérdésekben volt jelentős.

Tovább aggódik az EKB

Az EKB aggodalmát fejezte ki MNB-ről szóló törvénytervezet jegybanki függetlenséget veszélyeztető rendelkezéseit illetően, különös tekintettel az MNB döntéshozó testületei összetételének állandó változtatására, a Monetáris Tanács tagjai számának növelésére, valamint az alelnökök számának esetleges emelésére.

Az EKB mindezek mellett kifogásolta, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó új törvénytervezetnek a jegybankelnök függetlenségét érintő rendelkezései, nevezetesen, hogy olyan új elnök kinevezésével, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be (vagyis az MNB elnöke az új intézmény alelnöke lenne), sérülne az MNB elnökének személyes függetlensége.

Simor András a legutóbbi jegybanki kamatdöntő ülést követően elmondta, hogy addig nehezen lehet a jegybank és a gazdasági kormányzat közti együttműködésről beszélni, amíg bármilyen szinten is téma az MNB függetlensége. A jegybank első embere szerint a kormányzati politikusokról elfogadhatatlan, hogy miközben a jegybanki függetlenség tiszteletben tartásáról beszélnek, máshogy cselekednek - a jegybanktörvény módosítása is erről szól.

"Alkotmányos kötelezettség" a jegybanktörvény elfogadása január elsejéig

A jegybankelnök mindezek mellett ellenzi egy további alelnök kinevezését és a monetáris tanács bővítését, amelyre az új MNB törvény adna lehetőséget. Simor korábbi véleménye szerint a jegybanktörvény idei elfogadása kicsit hazárdjáték az ország pénzügyi biztonságával.

Győri Enikő, EU-s ügyekért felelős államtitkár a jegybanktörvénnyel kapcsolatban kiemelte, hogy alkotmányos kötelezettségük, hogy január elsejéig elfogadják a jegybanktörvényt. A módosító indítványokkal kapcsolatban elmondta, hogy azok leginkább az MNB és az EKB indítványairól szóltak.