Magyarország további engedményeket ajánlott fel Brüsszelnek, hogy megakadályozza a jogállamiság megsértése miatt az uniós források kilátásba helyezett csökkentését.
Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Financial Times-nak elmondta, hogy Magyarország a korrupcióellenes szerv létrehozásán túl további reformokra is kész a Brüsszellel a több milliárd eurós támogatás megőrzéséről folytatott tárgyalások részeként. A további jogszabályok között szerepel a közbeszerzések átláthatóságáról szóló törvény elfogadása már ebben a hónapban - mondta.
"Minden lehetőségre nyitottak vagyunk" - mondta Navracsics, a volt igazságügyi és külügyminiszter. "Tudunk tárgyalni."
"Úgy tűnik számunkra, hogy konszenzus van a korrupcióellenes hatóság koncepcióját illetően" - mondta, hozzátéve, hogy az új testület "az első bizonyíték" arra, hogy Budapest be akarja váltani ígéreteit.
Az EU-bizottság vasárnap ülésre készül, hogy megvitassa, hogyan tovább a magyarországi korrupciós vitában. A biztosok várhatóan azt javasolják majd az EU tanácsának, hogy az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer keretében tartsa vissza Budapesttől az uniós támogatásokat, ugyanakkor nyitva hagyják a kompromisszum lehetőségét - mondták a Financial Times-nak a terveket ismerő személyek.
Magyarország a jelenlegi, 2021-27-es uniós költségvetésben mintegy 22 milliárd euró kohéziós támogatásban részesül a bizottság szerint, és további 7 milliárd eurónyi támogatást és több milliárd eurós hitelt kíván felszabadítani a helyreállítási alapból.
Johannes Hahn költségvetési biztos júliusban egy belső dokumentumban azt javasolta, hogy a Magyarországnak szánt regionális források 70 százalékát a három uniós finanszírozási programból a jogállamiság megsértése miatt be kellene fagyasztani.
Bár a Budapest megbüntetésére vonatkozó ajánlás a régóta húzódó vita eszkalálódását jelentené, Orbán Viktor akár három hónapot is kaphat arra, hogy bizonyítsa, kész elegendő reformot végrehajtani a megszorítások kivédésére és az uniós gazdaságélénkítési alapból származó pénzek felszabadítására. Egyes tisztviselők elismerik, hogy Magyarország részéről láttak néhány pozitív lépést.
Az Európai Parlament képviselői nyomást gyakorolnak a Bizottságra, hogy tegyen lépéseket Magyarországgal szemben. Az uniós törvényhozók csütörtökön Strasbourgban szavaztak egy új jelentésről, amely Budapestet a demokratikus értékek további visszalépéséért bírálta, és az országot "a választási autokrácia hibrid rendszerének" bélyegezte.
Daniel Freund, a Zöldek német EP-képviselője arra figyelmeztetett, hogy Magyarország mindent megpróbál majd megtenni, hogy "kipipálja a jogállamiságot", abban a reményben, hogy az uniós miniszterek lezárják az eljárást Budapest ellen.
A bírák és ügyészek függetlenségével és a médiaszabadsággal kapcsolatos kérdésekre utalva Freund hozzátette: "Kételkedünk abban, hogy az elfogadott változtatások listája képes mindent helyrehozni, ami Magyarországon elromlott".
Navracsics szerint a két fél bizalomhiányát tekintve "teljesen érthető" lenne, ha a bizottság ellenőrzést és mérföldköveket követelne annak biztosítására, hogy Budapest tartsa magát a vállalásaihoz.
Szerinte az Európai Parlament jelentése azt mutatja, hogy "hiba volt", hogy Orbán Viktor Fidesz pártja 2019-ben kilépett a mainstream konzervatív Európai Néppártból. Nincs olyan jelentős politikai csoportosulás, amelyik hajlandó lenne "vállalni a magyar álláspontok képviseletét, akár szolidaritásból, akár önérdekből" - mondta.
Reményét fejezte ki, hogy Magyarországnak sikerül novemberre megállapodnia Brüsszellel a Covid-19 utáni helyreállítási alapok felszabadításáról.
"Megfelelő kötelezettségvállalásokat tettünk, és azokat teljesíteni is fogjuk" - mondta. "Bízom benne, hogy meg tudjuk mutatni a (EU) tanácsban, hogy nem bűnöző állam vagyunk, hanem megbízható és lojális EU-tag".
Marco Rubio elsősorban energetikai kérdésekről tárgyalt Pozsonyban. 
